A vásárlók már nem akarnak a város szélére utazni azért, hogy bútorokat vásároljanak, és ahol korábban jól ment a cégnek, ott a „szokásosnál kevésbé működik a megszokott üzleti modell”. Éppen ezért kezdeményezett
Jesper Brodin vezérigazgató tavaly áprilisban stratégiai változásokat a cégnél,
aminek eredményeként az emberek már online is vásárolhatnak, vagy a városközpontokban is vehetnek IKEA-bútort.
Az IKEA értékesítésének majdnem tíz százaléka online történik – tette hozzá Brodin, majd elmondta, hogy Barbara Martin Coppola azért került a céghez, hogy „mindent megváltoztasson”.
A 2019-es egyik nagy újítási projekt egy olyan e-kereskedelmi mobilalkalmazás, amely rendelkezik már a kiterjesztett valóság funkciójával is,
és így bárki könnyen beillesztheti az adott bútort az otthonába, javasolhat hasonló bútorokat, és utána meg is vásárolhatóak a termékek.
Az IKEA egyelőre nem árulta el, hogy mikortól lesz elérhető az alkalmazás.
Az amerikai piacon vitathatatlan fenyegetést jelent számunkra az Amazon. Sokfelé számos kereskedelmi szereplő van jelen, de például Európában nem látunk fenyegető versenytársat, viszont kérdés az, hogy hosszabb távon merre mozdul el a kiskereskedelem? A digitális cégek fizikai vállalatokká válnak, míg fizikai cégek digitálissá, miközben a kettő végleges metszete még nem látszik
– elemezte a helyzetet Barbara Martin Coppola, aki korábban olyan technológiai vállalatoknál dolgozott, mint a Samsung, a Grubhub, a Google vagy a YouTube.
Továbbá az IKEA egy ún. második élet projektet is indít, ahol
a vásárlók online árverésen adhatják el használt IKEA-bútoraikat,
például így hozzá lehet jutni egy kicsit kopott, fiókos Hemnes tárolóhoz 76 svájci frankért (21 ezer forint), miközben a bútor újonnan 149 svájci frankba (42 ezer forint) kerül.
Sok kísérletezésre és elemzésre van még szükség ahhoz, hogy lássuk, miképpen is reagálnak vásárlóink a változásokra
– mondta Barbara Martin Coppola.