Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az április 29-én lezajlott Boeing vállalati közgyűlés egyik kimenete az, hogy megtarthatja pozícióját a cég első embere, annak ellenére, hogy a márciusban 157 halálos áldozatot követelő légi baleset után, a vállalat papírjai mélyrepülésbe kezdtek a piacokon.
A bizalomvesztés nemcsak a légi utasokra és a légiügyi hatóságokra igaz, hanem a vállalat részvényesei között is fennáll.
Dennis Muilenburg a legnehezebb közgyűlésen van túl, ahol a kisrészvényesek éppúgy kemény kérdéseket szegeztek neki, ahogy a vállalat nagybefektetői is, úgy, hogy a cég közben folyamatosan lefele módosítja idei előrejelzéseit. Befektetők egy csoportja azt is javasolta, válasszák szét a cégnél az elnöki és a vezérigazgatói tisztséget, és a jövőben ne tölthesse be ugyanaz a személy a két pozíciót.
Muilenburg mindezek ellenére megtarthatta székét, mert vállalta, hogy bármi áron is, de visszaszerzi a piac és az utasok bizalmát a Boeing iránt, és bármilyen vizsgálatnak is vetik alá a céget a későbbiekben a hatóságok, áll azok elébe - számol be arról a Reuters. A vállalatvezető ugyanakkor nem válaszolt a sajtó külön kérdéseire a közgyűlés után.
A 214 milliárd dolláros vállalat értékének 10 százalékát vesztette el a március 10-én történt etiópiai katasztrófa után.
A cégnek nem pusztán a hatóságok vizsgálatával kell szembenéznie. Az áldozatok hozzátartozói a közgyűlés alatt is tüntettek a helyszín előtt, többen közülük pedig a legsúlyosabb váddal, emberöléssel akarják a felsővezetőket bíróságra citálni. Az Origo megírta azt is, hogy kisbefektetők egy csoportja is perli a céget, illetve név szerint vezetőit, mivel álláspontjuk szerint felelőssé tehetők azért, hogy a cégpapírok értéke meredeken zuhant a márciusi tragédia után.
A Washington Post azt írja, hogy a vezérigazgató szavai nem nyugtattak meg mindenkit, sok részvényes csalódottságának adott hangot a várható intézkedésekkel kapcsolatban, részben pedig amiatt, mert nem látják biztosítottnak, hogy vállalati papírjaik újra jövedelmezők lehetnek.
A cégvezető viszont ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy "események láncolatának" tekintsék a tavalyi és az idei, azonos géptípust érintő katasztrófákat, de azokért nem tehető egyöntetűen felelőssé a vállalat, és nem lehet a típus esetében "tervezési hibáról" beszélni. Muilenburg csak tovább borzolta a kedélyeket azzal, hogy azt mondta, a pilóták mindkét balesetnél felelősek lehetnek a történtekért, mert nem követték "teljesen" a számukra előírt protokollt akkor, amikor a gépek orrát az automata vezérlés kézi felülírás nélkül nyomta lefele, ezzel lényegében előidézve lezuhanásukat. Szerinte a katasztrófáknak csak egyik oka a szenzorok és a szoftver hibája vagy hibás együttműködése.
A Boeing elismerte, hogy mindkét eset az MCAS szoftverrendszerhez köthető, amely eddig egyetlen szenzortól kapott hibás adatokat - vagy értelmezte azokat tévesen -, de a cég szerint önmagában ez nem lett volna elég a lezuhanáshoz. Ugyanakkor a jövőben a MAX-gépeket felszerelik egy kontrollszenzorral is, így kizárva a tévedés lehetőségét. Több részvényes szemére vetette a vezérigazgatónak: a kontrollszenzor filléres tétel, eleve azokkal kellett volna eddig is szállítani a gépeket, és akkor jó eséllyel nem történt volna meg a két katasztrófa.
A vállalat saját közlése szerint is már 1 milliárd dollárnál jár: ennyibe került eddig az, hogy a problémás MAX 8 és 9-es széria gépeit a hatóságok sehol nem engedik repülni, amíg a vizsgálatok be nem fejeződnek.
Illetve addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a Boeing valóban pótolta azokat a hiányosságokat és frissítette a vonatkozó, hibás szoftvert, amelyek a katasztrófához vezettek. A cégnél egyébként az amerikai Igazságügyi Minisztérium is vizsgálódik, és egyelőre nem adtak ki jelentést annak lezárásáról.
A cég közzétette, havi 42 gépre kell hogy mérsékeljék az idénre tervezett gépgyártási ütemet a korábbi 52 darabról, főként azért, mert a légicégek sorra mondják vissza korábbi megrendeléseiket ezekre a típusokra. A Boeing első negyedéves cash flow-ja máris csökkent, 350 millió dollárral kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Értesülések szerint közben újabb légitársaság mondott vissza a Boeingnél megrendeléseket - ezúttal egy ausztrál légitársaság -, a tételszám csökkentése mellett kérve a vállalattól azt is, hogy a korábban tervezettnél csak jóval később szállítsák számukra az új repülőgépeket.
A Washington Post szerint pedig a legfrissebb fejlemény az, hogy a Boeing elismerte: nem minden 737 MAX gépen volt bekapcsolva a pilótákat a veszélyes repülési szögre figyelmeztető jelzés.
