Noha 2019 első felében eddig olyan sztárok léptek tőzsdére, mint az Uber, a Lyft vagy a Pinterest, ráadásul egyre jobban megtelik a kezdeti nyilvános részvénykibocsátási (IPO) naptár, egyes elemzők szerint érdemes kellő óvatossággal tekinteni a fiatal cégek papírjaira.
Kezdetben ugyanis csalóka lehet a felfokozott lelkesedés és a rendkívül erős kereslet, azonban hamar kiderülhet, hogy a részvény mögötti vállalat nem is olyan erős, mint azt korábban sokan hitték
– ilyenkor pedig hamar jöhet a kiábrándulás.
Ráadásul az IPO befektetés igencsak speciális műfaj, mivel a vásárlóknak érdemes figyelembe venniük azt a történelmi tapasztalatot, hogy a tőzsdére lépő cégek az első években általában gyengén teljesítenek. Következésképpen a türelem és a hosszú távban való gondolkodás legtöbbször elengedhetetlen a markáns profitok bezsebeléséhez – írja a MarketWatch elemzése.
Napjainkban három alapvető motor hajtja a nagy tőzsdére lépési lázat. Az egyik az attól való félelem, hogy
az amerikai részvénypiac hamarosan eléri a mostani ciklus csúcsát, ami után el fog kezdeni gyengülni.
Számos vállalat tehát még most igyekszik kihasználni a lehetőséget, és gyorsan végrehajtani az IPO-t, mielőtt beütnének a viharosabb idők.
A másik egy konkrétabb tapasztalat, nevezetesen a tavaly decemberben beindult igen jelentős korrekció. Ez akkor emlékeztette a cégeket arra, hogy az alacsony volatilitás által dominált időszak nem fog örökké tartani. Éppen ezért sokan úgy látták, érdemes még most kihasználni a tőkeemelési lehetőséget és tőzsdére lépni, amíg a befektetők kockázati étvágya relatíve stabil és egészséges.
Végül pedig fontos tényező lehet az amerikai jegybank politikája. A Fed ugyanis az elmúlt időszakban folyamatosan normalizálta a monetáris politikáját (kamatot emelt és építette le a mérlegét),
az elmúlt hónapokban azonban a központi bank behúzta a féket.
Sok cég pedig úgy érezhette, meg kell lovagolni ezt a hullámot, mert ha a Fed újra rálép a szigorítási gázpedálra, akkor már sokkal nehezebb lesz sikeres IPO-t végrehajtani, mivel a befektetők elkezdenek fedezékbe vonulni.
Ha pedig az eddigi trend folytatódik, akkor megdőlhet a IPO-n keresztüli tőkebevonások 1999-ben felállított rekordja. Akkor 547 vállalat összesen 107,9 milliárd dollárt szerzett kezdeti nyilvános részvénykibocsátásokon keresztül.
A nagy felfutás egyébként már tavaly elkezdődött, amikor 176 cég összesen 48 milliárdnyi tőkét szerzett.
Az informatikai és az egészségügyi szektor vezette a sort, ez a két iparág adta a teljes aktivitás 70 százalékát.
Emellett a tavalyi év volt a legjobb IPO év a technológiai szektor számára a 2008-as válság óta.
Mindehhez jön még, hogy bár a nagy technológiai cégek piaci kapitalizációja egyre nő, a részvények hozamai folyamatosan csökkennek. Ha például valaki 100 dollárért vett Amazon részvényt a vállalat 1997-es IPO-ja idején, akkor a befektetése ma (pontosabban e hét elejéig) 14 550 dollárt érne, ami 1455-szörös hozam. A Facebook esetében ugyanez az összeg a 2012-es IPO óta csupán 500 dollárt érne.
Napjainkban a másik nagy probléma, hogy a befektetők úgy csapnak le a fiatal sztárok részvényeire, hogy
nem mérik föl kellőképpen a cégek fundamentális alapjait.
Erre a Lyft esete volt a legjobb példa, amelynél a várakozások hatalmas lelkesedést generáltak, majd gyorsan jött a kiábrándulás, amikor kiderült, nem világos, hogy a cég mikor fog tudni végre profitot termelni. Hasonló problémák egyébként az olyan óriásoknál is felmerülnek, mint az Uber. Nem meglepő, hogy az elemzés is azt tanácsolja, mindig nézzük meg a cégek hátterét, és nem tanácsos vakon követni a rajongási hullámot.