2020. január 1-től azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és saját háztartásukban nevelték őket, 15 százalékkal többet vihetnek haza a fizetésükből, ami összességében 22 milliárd forintot hagy a nagycsaládosoknál. Vagyis a javaslat új adóalap-kedvezményt iktat be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe, amelynek szabályrendszere
élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbe fogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
Az adórendszer továbbra is Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsán és a családi adókedvezményen alapul, ez utóbbi 380 milliárd forintot hagy jövőre a gyermekes családoknál.
A magyar vállalkozások továbbra is Európa legalacsonyabb – 9 százalékos – társasági adóját fizetik, és a gazdaságvédelmi akcióterv számos pontja szerepel a jogszabálytervezetben.
Jövőre 13-ról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó, megszűnik az adófeltöltés a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában, átmenetileg nulla százalékra csökken a reklámadó kulcsa, miközben a szálláshely-szolgáltatások áfája – a 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulás bevezetése mellett – 18 százalékról 5 százalékra csökken. Megszűnik az eva, a jövőre nézve kedvezőbbé válnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai.
Csak ezek az intézkedések összességében 50 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál.
Az alacsony adók Magyarországra vonzhatnak számos nemzetközi sportszervezetet is. A magyarországi székhelyet választó nemzetközi sportszervezeteknek ugyanis a munkavállalóik után mindössze 15 százalék adót (ekhót) kell fizetniük, illetve a sportdiplomácia körébe sorolható juttatásaik adómentesek lesznek. Az ide költöző szövetségek számos konferenciát, sportrendezvényt hozhatnak Magyarországra, amelyek nemcsak a hazai GDP-t és turizmust növelik, hanem egyre több embert inspirálhatnak a sportolásra és az egészséges életmódra.
A feltöltési kötelezettség megszüntetése – az adminisztrációs terhek csökkentése mellett – 150-170 milliárd forintot hagyhat minden évben öt hónappal tovább a gazdaság szereplőinél.
Ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot,
az egyre csökkenő taglétszámú eva megszűnik, a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék pedig összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani.
Az egyszerűsítések a mezőgazdasági őstermelőket is érintik, többségük mentesül a szociális hozzájárulási adó (szocho) negyedévenkénti bevallási és adóelőleg-fizetési kötelezettsége alól. Az egyszerűsítések a csoportos társasági alanyiság szabályozásban még több külföldi befektetőcsoportot vonzhatnak Magyarországra.
A könnyítések szerint például a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetniük könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma is. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.
Olcsóbb lesz a csekkbefizetés is, a csekkes átutalások ugyanis 20 ezer forintig illetékmentesek lesznek, továbbá itt is érvényes lesz a 6000 forintos illetékmaximum.
Az Országgyűlés elé kedden benyújtott, hosszabb törvényjavaslatban az uniós irányelvek, szabályok átültetése is szerepel. A fő cél az volt, hogy az átültetés lehetőség szerint javítsa a magyar vállalkozások versenyképességét.
Kedvező változás, hogy a behajthatatlan vevőkövetelésekre jutó áfa – meghatározott feltételek esetén – visszaigényelhetővé válik.
Azt az áfát lehet visszakérni, amit a vállalkozó úgy fizetett meg az adóhivatalnak, hogy azt a vevő neki nem fizette meg.
A jövő évi költségvetés tehát történelmi lesz:
soha nem volt még olyan, hogy csak adócsökkentések lesznek, egyetlen adó sem emelkedik.
2020-ban először történik ez meg.