Újra megpróbálja rendbe rakni gazdaságát Zimbabwe. A korábban Rhodesia néven ismert ország Afrika egyik legígéretesebb állama volt, kiemelkedő mezőgazdasági termelése révén "Afrika éléskamrájának" is hívták. A gondok akkor kezdődtek, amikor korábban az azóta megbuktatott diktátor, Robert Mugabe, erőszakosan kisajátította a főként fehér gazdálkodók kezében lévő földeket és a termelést, és olyan helyi gazdálkodóknak adta azokat, akik nem voltak birtokában a hatékony gazdálkodás fortélyainak. A lépés először az egész ágazatot, majd az egész gazdaságot megroppantotta, évtizedek óta tartó, megállíthatatlan inflációt szabadítva el.
Ahogy az Origo megírta, 2009-ben végül az ország feladta teljesen elértéktelenedett pénzét, helyette az amerikai dollárra és a dél-afrikai randra állt át. Előbbi azóta is töretlenül népszerű a lakosság körében, lényegében ezzel zajlanak a hétköznapi ügyletek, annak ellenére, hogy a tavalyi választások után az új vezetés több módon is megpróbálta rávenni a magánszemélyeket és a kereskedőket is az új zimbabwei dollár használatára. Ez azonban nem járt sikerrel, ugyanakkor a kormány igyekszik bevonni a piacról az amerikai dollárt, hogy külföldi fizetési kötelezettségeit azzal teljesítse.
A krónikus, az amerikai dollár fizikai értelemben vett hiánya után most itt az újabb pénzügyi szigorítás: mostantól csak a helyi pénzt, az új, RTGS dollárt lehet használni az országban, mely egyébként részben már így is a barterezésre, a javak pénztől független kereskedelmére állt át (az RTGS rendszerek olyan pénzügyi megoldások, melyek valós idejű elszámolást tesznek lehetővé a számlák közötti pénzmozgások között).
Mostantól tehát az egyetlen legális fizetőeszköz a helyi dollár.
A héten hatályba lépett rendelkezés azonnali bizonytalanságot teremtett a lakosság körében, ezt emelik ki a helyszíni beszámolók. A 2017-ben katonai puccsal hatalomra jutó majd tavaly megválasztott Mnangagwa elnök több nyilatkozatban nyugtatta a kedélyeket, megvédve a kormányzat döntését. Az elnök azt hangsúlyozta, az a normális dolog, ha az országnak saját pénze van, és a gazdaság rendbetételéhez, mindenképpen vissza kell térni ahhoz - írja az Africanews. Azt is elmondta, hogy bízik kormánya pénzügyminiszterében, aki szerint ha sikeresen megvalósul a visszatérés a saját devizához, úgy jövőre akár az állam költségvetési többlettel is számolhat.
De miért nem mindegy ez az ott élőknek?
Az erőltetett pénzváltás nagyon sok kihívás elé állítja a zombabwei embereket, összefüggésben a most is havi 100 százalék körül mozgó inflációval. A kereskedők jelentős része még nem tudta, vagy nem akarta árait átváltani dollárról vagy euróról zimbabwei dollárra, ugyanakkor a helyi pénz februári bejelentése óta, a dolgozók mintegy 80 százaléka ebben kapja fizetését. Vagyis pénzük rohamosan értékelenedik el, hiszen azért hónapról hónapra kevesebbet kapnak a dollárban tartott, és amúgy emelkedő árak miatt. Egy magánorvossal folytatott első konzultáció ára most 1800 zimbabwei dollár körül mozog, ez viszont több, mint egy tanár vagy ápoló havi keresete.
Egy ellenzéki párt vezetője máris arról beszél, hogy a kormány erőltetett átállása a helyi pénzre, bukásra van ítélve, mert nem lehet kikényszeríteni az emberektől azt, hogy szeressék az értéktelen saját devizát. A kereskedelmi dolgozók szakszervezetének kongresszusa pedig máris azt követelte, a kormány állítsa vissza az amerikai dollárban való fizetésadást a munkáltatóknál.
A jegybank, hogy megvédje az ország pénzét, drasztikusan megemelte az alapkamatot, egyetlen döntéssel 50 százalékra a korábba 15 százalékról, írja a Reuters.
Most egyébként 1 amerikai dollárért több mint 11 zimbabweit kell fizetni a feketepiacon, noha a hivatalos jegybanki ráta az 1:6 arány körül mozog.
A bejelentést követően a jegybank friss nyilatkozatokat adott ki, melyekben elsősorban a gazdasági szereplőket igyekezett megnyugtatni. Különösen az ország életében nagyon fontos, exportra dolgozó aranykitermelő cégeket, illetve más bányatársaságokat is, melyektől - ahogy az Origo megírta - a gazdaság beindítását reméli a hararei vezetés. A Reuters beszámol arról, hogy a nyersanyag kitermelő vállalatok továbbra is használhatják az amerikai dollárt üzleti tevékenységeikhez. Az országban működő külföldi cégek bevételeiknek 55 százalékat külföldi devizákban tartják nyilván.
S hogy mi vezetett Zimbabwe sajátos készpénzmentes világához, legalábbis a külföldi, értékes valutákat illetően?
Egyszerűen az, hogy az ország a gazdasági összeomlás miatt jóval többet importál, mint amennyit exportál, az importért viszont csak értékes valutával tud fizetni. A kormány az indiai rúpiát és a kínai jüant is megpróbálta már kiszorítani a zimbabwei gazdaságból. Ám az amerikai dollárral vélhetően nem lesz egyszerű dolga, mert a lakosság bizalma töretlen iránta, és arra lehet számítani, hogy a maradék bankjegyek még több zimbabwei dollárért cserélnek majd gazdát a feketepiacon.