Az európaiak szeretik a helyi termékeket

Az Európai Unió állampolgárai kedvelik és keresik is a helyi termékeket – derül ki a legfrissebb Cetelem Körkép kutatásból. Azonban országonként nagy eltérések vannak abban, hogy mit is jelent a helyi termék, és miért döntünk a megvásárlásuk mellett.

Elsősorban a minőség és a megbízhatóság miatt szeretik a helyi termékeket az európai emberek – derül ki a Cetelem Körkép 2019 című, 17 európai uniós országot érintő kutatásból. A felmérés szerint a válaszadók 89 százaléka ezen okból választ helyi termékeket és

mindössze 17 százalék az, akit nem érdekel a választott termék származása.

Az egyes országok között ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak, akár a helyi termékek definícióját, akár a vásárlás motivációját illetően. Magyarországon például a megkérdezettek 58 százaléka a hazai gyártású termékeket sorolja ebbe a kategóriába.

Ezzel szemben az európai megkérdezettek 64 százaléka azt tekinti helyi terméknek, amit abban a régióban állítottak elő, ahol ő él, és csupán 31 százalék gondolja, hogy a helyi termék a saját országban gyártott áru.

Az európai származás csak a lakosság 5 százaléka szerint elég a helyi termék definíciójához, ami arra utal, hogy az egységes piac fogalma elég képlékeny az unióban.

A helyi termékek vásárlását a döntő többség, a válaszadók csaknem 90 százaléka támogatja.

Részben azért, mert szereti a minőséget (84 százalék), fontosnak tartja a gyártási körülmények és eljárások tiszteletben tartását (81 százalék), továbbá a környezet megóvását (42 százalék). A szempontok rangsorát tekintve ugyanakkor itt is határozott eltérések vannak: miközben a kontinens nyugati felében a helyi termékek fogyasztása a környezet érdekében végrehajtott tett, keleten, az egykori szocialista blokkban a hazafiasság a vezérmotívum. Az eltérést elég jól érzékelteti, hogy miközben a svédek 61, a németek és az osztrákok 55 százaléka tartja fontosnak az ökológiai szempontokat, nálunk 29, Romániában 22, Bulgáriában pedig csak 16 százalék ezek aránya.

A helyi termékek alatt az Európai Unió keleti felében a honos országban készült termékeket, míg a nyugati felében a régióban készült termékeket értik a vásárlók Forrás: Shutterstock

A gazdaság támogatása és a foglalkoztatás védelme mindenütt a kiemelt szempontok között szerepel a választásban: előbbit az összes megkérdezett közel fele, utóbbit pedig 43 százaléka említette meg. Figyelemre méltó azonban, hogy

a válaszadók közel kétharmada – 64 százaléka – szerint a helyi termékek drágák: leginkább a svédek (78 százalék) és a franciák (76 százalék) látják így.

Ezzel együtt a többség – a válaszadók 58 százaléka – 5-10 százalékos felárat még hajlandó fizetni annak érdekében, hogy helyi terméket vásároljon.

Az átfogó kutatásból az is kiderül, hogy az európaiak érzékelik a gazdasági növekedés kifulladásának jeleit. Az eurózóna gazdasága az előrejelzések szerint a tavalyi 1,9 százalék után idén csak 1,8 százalékkal nő. Az európaiak kedélyállapoti mutatója némi óvatosságot mutat, mérsékelt növekedéssel 5,4 pontra emelkedett a tavalyi 5,3-ról, vagyis némiképp bizakodóan ítélik meg saját országuk helyzetét. Saját helyzetüket illetően optimistábbak a kontinens lakói, 0,3 ponttal, 5,8-ról 6,1-re emelkedett ez a mutató, miközben Magyarországon ennél mérsékeltebb, 0,1 pont a növekedés.

Az európai fogyasztó tehát reagál a gazdasági és társadalmi folyamatokra nem csak kedélyállapotában, hanem konkrét célok és tervek tekintetében is. Ezt a tudatosabbá válást mutatja az, hogy az országok megtakarítási hajlandósága tavalyhoz képest 4 százalékkal nőtt, vagyis

Európa 49 százaléka szeretne többet félretenni, míg költési kedvünk átlagban 6 százalékos csökkenést mutat.

Magyarországon átlagon felüli a megtakarítási hajlandóság, 55 százalék, ami jelentős, 12 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. Ezzel szemben költési hajlandóságunk 7 százalékkal csökkent.