A tájékoztatás szerint szinte a teljes magyar felnőtt lakosság – tízből kilencen – arra számít, hogy tovább drágulnak a lakások Budapesten, akár használt, akár új otthonról van szó. A megkérdezettek többsége legalább tíz százalékos áremelkedésre számít a következő egy évben,
minden harmadik válaszadó akár húsz százalék feletti drágulást sem tart kizártnak,
miközben gyakorlatilag senki sem vár még kismértékű árcsökkenést sem.
A vidéki lakóingatlanárak tekintetében valamivel kevesebben számítanak további drágulásra, a megkérdezettek háromnegyede vár áremelkedést a következő egy évben. A válaszadók alig több mint tizede prognosztizált húsz százalék feletti áremelkedést, miközben minden negyedik megkérdezett 10-19 százalék közötti áremelkedést tart valószínűnek akár új, akár használt otthon esetében.
A Cordia kutatása kimutatta, hogy a válaszadók közül a legtöbben a használt és az új lakások áremelkedéséről hallottak.
A többség arról is tud, hogy a bérleti díjak is jelentősen nőttek. Ugyanakkor a válaszadók negyede tudott csak arról, hogy hamarosan véget ér az új lakásokra érvényes kedvezményes, öt százalékos áfa korszaka, márpedig a normál áfakulcs alkalmazása jelentős áremelő hatással lesz a piacon – írják a közleményben.
Legtöbben a legjobb befektetési formának az új építésű lakást tartották,
a második helyen a használt lakóingatlanok állnak, és csak ezután következik az arany, majd kissé lemaradva a valuta (euró/dollár), valamint a termőföld.
Országos átlagban a megkérdezettek 14 százaléka tervezi, hogy a következő 12 hónapban lakást vagy házat vásárol, míg Budapesten ez az arány 17 százalék.
Jóval többen vannak azok, akik a meglévő otthonukat újítanák fel, a válaszadók negyede számol jelentősebb renoválással egyéves időtávon, ugyanakkor Somogyban és Zalában a megkérdezettek harmada rendelkezik ilyen tervekkel.
A felmérés szerint ingatlanvásárlási tervvel rendelkezők a vételár közel háromnegyedét másik ingatlan eladásából, hitelből és egyéb megtakarításokból tervezik fedezni, míg további átlagosan húsz százalék családi segítségből, örökségből, lakástakarékpénztári forrásból és családi otthonteremtési kedvezményből (CSOK) jön össze – derül ki a Magyarország vezető lakóingatlan-fejlesztőjének országos kutatásából.