A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája idén elérte a 35 százalékot

Az elmúlt 8 évben jelentősen nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája, ugyanis ez az arány a 2011-ben mért 18 százalékról idén 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder Recruitment Kft. becslése szerint.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó társaság közölte, hogy mindez részben a munkaerőhiánnyal, részben pedig a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő intézkedésekkel magyarázható.

Utóbbiak közül példaként említették a rehabilitációs kártyát és a rehabilitációs hozzájárulás kiváltását.

A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatásánál mentesülnek a munkaadók a 17,5 százalékos szociális hozzájárulás befizetésétől,

az idei évtől ez a kedvezmény már minden komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat, ők mintegy 400 ezer embert tesznek ki. A munkáltatók számára még nagyobb anyagi ösztönzést jelent, hogy minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató társaságnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulás címen fejenként évi 1 341 000 forintot kell befizetniük az államkasszába.

Feldolgozás, szolgáltatás

A megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait. Az érintettek 55 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, 6 százalékuk pedig diplomás.

A 250 embernél többet foglalkoztató vállalatok mintegy 80 százalékánál dolgozik megváltozott munkaképességű kolléga,

a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86 százalék), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55 százalék).

A közlemény idézte Balog Lajost, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki kifejtette, további ösztönzést jelenthetne, ha rugalmassá tennék a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka 223 500 forintos jövedelemkorlátját. Ha ezt a kereseti korlátot a munkavállaló három egymást követő hónapban túllépi, a jelenlegi szabályozás szerint teljes mértékben elesik az átlagosan 73 ezer forint értékű ellátástól. A szakember szerint ezt a problémát orvosolhatná egy sávosan bevezetett kereseti korlát, amely egy, a jelenlegi korlát feletti sávban csupán az ellátás egy részét vonná el, növelve a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét.

További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amelynek átlaga 50 százalék körül mozog.