Folyamatosan csökken az államadósság, egyre jobb helyzetben a költségvetés

Az első fél év végére hetven százalék alá süllyedt az államháztartás adóssága a GDP arányában. Ilyen mélyponton bő tizenegy éve nem állt a mutató. A 2008 őszén mért alacsony értéket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének felvétele követte, amelyre szükség volt a gazdasági válság hatásainak kivédésére. A mutató alakulásában sokat segít a hazai gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye, így az év végére 67, 2021 után pedig hatvan százalék alá mérséklődhet, teljesítve a maastrichti elvárásokat – írta a Magyar Nemzet.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 67 százalékát érte el az idei második negyedév végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál, s bő 11 éves mélypontot jelez – áll a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adataiban.

Az államháztartás nettó tartozása is tovább csökkent, az 54,9 százalékos aránynál az elmúlt tíz évben csak magasabbat regisztráltak. Az Eximbankkal együtt számolt államadósság egy éve még 74, a múlt év végén pedig 70,8 százalékon állt a kimagasló nominális GDP-növekedésnek köszönhetően.

Amennyiben ez a lendület folytatódik, az idei év végére 67, jövőre 63,2 százalékra csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet

- hangsúlyozta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A 2019-es költségvetés számai jobbak lettek a vártnál Forrás: MTI/Kovács Tamás

Jóval alacsonyabb lehet a hiány

Az MNB pénzügyi számlái alapján az államháztartás finanszírozási képessége (vagyis többlete) a második negyedévben 120 milliárd forintot, a GDP 1,1 százalékát tette ki, az első fél évben pedig 151 milliárd forint többletet mutatott.

Az elmúlt négy negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja az egész esztendőre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett család- és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet

- húzta alá Suppan Gergely, aki szerint a büdzsé kiváló helyzetét a központi költségvetés pénzfogalmi adatai is alátámasztják az első hét hónapban a 352,7 milliárd forintos hiány ellenére.

A deficit oka ugyanis az volt, hogy míg a január–júliusi időszakban 441 milliárd forint bevétel érkezett Brüsszelből, az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.

Így csökken folyamatosan az államadósság Forrás: Origo

Jó az MNB politikája

A GDP-arányos államadósság immáron hatos számmal kezdődő szintje egyértelműen arra utal, hogy elérhető közelségbe került a maastrichti kritérium teljesítése – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Boros Imre közgazdász. Megjegyezte:

az adatok is azt a tényt erősítik, hogy bármennyire is igyekeznek a nemzetközi intézmények és a hitelminősítők Magyarországot egy kalap alá beszuszakolni az eurózóna országaival, az egyre kevésbé sikerül nekik.

Az MNB 0,9 százalékon tartott központi irányadó rátája jó döntésnek bizonyult, s látszik, hogy az európai intézmények kamatemeléstől ódzkodó magatartása is ebbe az irányba mutat.

– Az államnak viszont egyre nagyobb mozgástere van, és a költségvetés forrásainak bővülése is biztosítható. Így akár már a nullás költségvetés is kézzelfoghatóvá válik – húzta alá a szakember.

A magyar gazdaság lendületes növekedése segíti a költségvetést is Forrás: Shutterstock

Varga Mihály: A gazdaság nem veszített a lendületéből

Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan, valamint naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az előző negyedévhez hasonlóan, a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Varga Mihály pénzügyminiszter az adatok kapcsán úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság az év második felében is jól fog teljesíteni, a lendület kitart 2019-ben.

Óvatos becslés szerint 4 százalék helyett 4,3-4,4 százalékos lehet a növekedés idén

- prognosztizálja a pénzügyminiszter. Kiemelte továbbá, hogy a magyar gazdaság nem veszített a lendületéből, a növekedés a tárca várakozásait is meghaladta. Az előzetes adatok szerint ez a legmagasabb növekedési ütem az egész Európai Unióban.

Forrás: Origo

Egyre több pénze van a háztartásoknak

A költségvetési és növekedési adatok mellett fontos megemlíteni azt is, hogy

2019 II. negyedév végére 56 338 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 390 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 668 milliárd a gyarapodás.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 286 milliárd forint volt 232 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 493 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 158 milliárdos negyedéves növekedéssel 47 051 milliárd forintra nőtt.