Emellett még számos innovatív,
a modern szállodaipart megteremtő szolgáltatás fűződik a nevükhöz.
Közéjük tartozik a ma már megszokott szobaszerviz, a reptéri szállodák és az igen kedvelt minibár. De elsőként helyeztek el a szobákban varrókészletet és könyvecskét hasznos telefonszámokkal, továbbá először használtak saját mobilapplikációt.
Számos étel is valamelyik Hilton konyháján született meg, innen indult például hódító útjára a Benedek tojás, a brownie, a Waldorf-saláta vagy az ezersziget öntet.
A Hiltonokban természetesen rengeteg híres ember is feltűnt a 100 év során világszerte.
Erzsébet királyné együtt vacsorázott az alapító Conrad Hiltonnal 1959-ben, illetve megszállt fellépései során a Hiltonokban a Beatles, Mick Jagger, Jimi Hendrix, Elvis Presley, Freddie Mercury, Michael Jackson és még hosszan lehetne folytatni a sort.
Érdekesség, hogy az egyik Hiltonban töltötte el nászéjszakáját John Lennon és Yoko Ono. A híres 702-es szoba (amely az elnöki lakosztály) ma is kivehető a Hilton Amsterdamban.
Több szállodájuk forgatási helyszín is volt,
a Golden Eye című James Bond-filmben és a Több mint testőrben is szerepelnek a lánc hotelei.
Conrad Nicholson Hilton 1887. december 25-én született. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállításából kiderül, hogy apja Norvégiából vándorolt ki Amerikába, anyja német eredetű családból származott. Gyermekkorát az új-mexikói San Antonióban töltötte, a katonai és bányászati akadémiát is elvégezte. Rövid ideig republikánus színekben tagja volt az akkor alakult Új-Mexikó állam törvényhozásának, az első világháború idején az európai hadszíntéren szolgált.
Első üzleti tapasztalatait még kamaszként a családi vállalkozás üzemeltetésénél szerezte: ez egyszerre volt vegyesbolt, posta és motel.
A Hilton története 1919 májusában kezdődött,
amikor a háborúból hazatérve az olajüzlet lázában élő Texasban meg akart vásárolni egy bankot. Az üzlet ugyan kútba esett, de Hilton vállalkozói kedve nem lankadt. Ehelyett megvette azt a negyvenszobás motelt Cisco városkájában, amelyben vendégeskedett. Vendégei olajipari munkások voltak, akik nyolcórás váltásban aludtak a szobákban. Az üzlet virágzott, aminek köszönhetően 1923-ra Hiltonnak már 530 motelszobája volt, és álmodozni kezdett egy olyan szállodáról, amely a nevét viseli.
Az első Hilton Hotel 1925. augusztus 2-án nyílt meg Dallasban
és sikeresen túlélte a gazdasági válságot. A tulajdonos a recesszió évei alatt megtanulta a könyörtelen szigorúságot (többször a csőd szélén táncolt, de mindig megmenekült), s néhány év alatt visszafizette a felvett hiteleket.
Hilton később folyamatosan szállodákat épített, bérelt és vásárolt Amerika-szerte, még a veszteséges vállalkozásokat is hihetetlenül rövid idő alatt tette pénzcsináló gépezetté, így valóságos
mítosz alakult ki körülötte.
1943-ban a Hilton lett az első szállodalánc, amely az USA-ban már a keleti és a nyugati parton is üzemeltetett hoteleket. A céget 1946-ban bevezették a tőzsdére, három évvel később pedig megszerezte a világ egyik leghíresebb szállodáját, a New York-i Waldorf Astoriát.
A Hilton lett az első nemzetközi hotellánc, amelynek minden egyes szállodájában hasonlóan magas színvonalú szolgáltatás várta a vendégeket:
1947-ben például a New York-i Roosevelt Hilton volt az első szálloda, amelynek szobáiban tévékészüléket helyeztek el.
Az 1950-es évek elejére Hilton kiépítette az első országos hotelláncot az Egyesült Államokban, megnyitotta az USA kontinentális területein kívüli első szállodáját, az ikonikus Hilton Caribe-ot Puerto Ricóban, terjeszkedett a tengerentúlon: a Hotel Istanbul volt a II. világháború után az első újonnan épített hotel Európában.
Rövidesen a Hilton szállodalánc az egész világot behálózta.
1959-ben létrehozta első repülőtéri szállodáját, nyitott a szerencsejátékok felé, majd hitelintézetet és autókölcsönző vállalatot alapított, de még a cukoriparba is beszállt.
Az 1960-as évektől külföldi kormányokkal is társult, a szállodaépületek helyi tulajdonban maradtak, a személyzet csak működtette őket. A vállalat élén 1966-ban fia, Barron Hilton követte, Conrad ettől kezdve a jótékonyságnak szentelte magát, könyveket írt, és egy hatalmas alapítványt hozott létre.
A szállodalánc ma a világ öt kontinensén, 113 országban több mint 5700 hotelt működtet.
A vendégek elégedettségi mutatója rendkívül magas.
Hilton szlogenje a „minimax" volt,
azaz minimális árakon maximális elégedettség, s élete végéig gondosan ügyelt arra, hogy a nevét viselő szállodák a lehető legmagasabb színvonalon működjenek.
Hiltont számos egyetem a díszdoktorává avatta, a szállodamágnás háromszor nősült, első házasságából született az ifjabb Conrad, aki Elizabeth Taylor első férjeként szerepelt a pletykalapok hasábjain.
Második felesége négy évig Gábor Zsazsa volt,
aki később azt mondta, ez volt az egyetlen alkalom, hogy pénzért ment férjhez. Az optimista szállodás 89 évesen nősült meg harmadszor, ekkor a 62 éves Mary Frances Kelly oldalán járult az oltár elé.
A tökéletességre törekvő üzletember 1979. január 3-án, kilencvenegy éves korában hunyt el, gondolatai még ekkor is szállodái körül forogtak, utolsó szavai állítólag ezek voltak:
A zuhanyzófüggönyt tegyék a kádon belülre...
Budapest, mint fontos bástya
Budapest fontos bástyája a szállodavállalatnak, immár három házzal is jelen van a magyar fővárosban. A harmadik szállodájuk, a Hilton Garden Inn Budapest City Centre nemrég nyílt meg. Budapest a lánc számos imázsfilmjében is feltűnik. A Hilton-lánc a kelet-európai térségben először Budapesten jelent meg: 1976 szilveszterén, a Budai-várban nyitották meg első egységüket. A második budapesti Hilton 2000-ben a West End City Centerben kezdett működni - ez a világ első olyan szállodája, amely bevásárlóközponttal egybekötve üzemel.