A világban jelenleg több mint 16 ezer milliárd dollárnyi negatív hozamú adósság forog a piacokon, ahogy a globális jegybankok nagy számban tartanak fenn extrém laza monetáris környezetet – például negatív kamatokkal. Az amerikai központi bank egykori elnöke, Alan Greenspan pedig úgy látja, az USA túl sokáig gondolta azt, hogy őt nem érhetik el a negatív hozamok az állampapírpiacon.
Szerinte azonban ennek bekövetkezte csupán idő kérdése, és elsősorban a 30 éves lejáratú államkötvényekre kell figyelni.
Közép-európai idő szerint csütörtök délelőtt a 30 éves amerikai papír hozama 2,01 százalékon állt, de a múlt héten mindenkori mélyponton is forgott a kötvény.
Noha a 2 százalék körüli hozam még messze van a mínusztól, nemzetközi szinten már számos fontos gazdaságban a 10 éves lejáratú kötvény is negatív tartományban forog. Ezek közé tartozik Belgium, Németország, Franciaország vagy Japán is.
Greenspan egyébként azzal számol, hogy az elöregedő amerikai lakosság egyre nagyobb számban keresi majd a kötvényekben rejlő biztonságos befektetést, aminek következtében a hozamok egyre alacsonyabbak lesznek majd.
Ezzel együtt a Fed idén megint kamatot csökkentett, és a várakozások szerint ebben a hónapban újabb vágás jöhet.
A piaci várakozások szerint a szeptemberi kamatcsökkentésnek majdnem 93 százalékos esélyt tulajdonítanak a befektetők.
Az ilyen extrém körülmények azonban nem mindenkinek tesznek jót. A bankoknak például fel kell készülniük arra, hogy a kamatszintek még hosszú ideig alacsonyak lesznek, aminek következtében a hitelezők nyereségessége is megcsappan – mondta a Société Générale vezérigazgató-helyettese. Mindez pedig akkora probléma, hogy Philippe Heim szerint jelenleg világszerte ez jelenti a bankok számára a legnagyobb kihívást.
Főleg, hogy a már említett Fed kamatcsökkentések mellett
az Európai Központi Bank is olyan jelzéseket adott, amelyek alapján most úgy tűnik, legalább 2020 első feléig még kitart a laza monetáris politika az eurózónában is.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban több ázsiai gazdaságban is különböző ösztönzőket vezettek be a jegybankok.
Vannak azonban olyan elemzők is, akik szerint ez a környezet strukturális problémákhoz vezet a világgazdaságban. A tartósan alacsony kamatok ugyanis élénkítik a hitelfelvételt, ami végső soron súlyos adósságterheket eredményezhet, ami igen káros lehet a gazdaságok számára.