Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács Árpád, a KT elnöke elmondta, hogy a Költségvetési Tanács évről évre azért tartja ezeket a rendezvényeket, hogy bemutassa a tudományos közösségnek, a közgazdász-társadalomnak: döntései megalapozásához kikéri és figyelembe veszi a szakmai műhelyek legszélesebb körének véleményét.
A tanácskozáson Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója azt közölte, hogy reális a költségvetésben az idei és a jövő évre kitűzött hiánycél. Az igazgató szerint,
amennyiben a 2020-ban a költségvetési tartalékokat teljesen felhasználják, akkor 1,4 százalék lehet a hiány,
míg ha nem költik el a tartalékokat, akkor csupán 0,6 százalék lesz a deficit a GDP-hez mérten, mindkét esetben anticiklikusnak mondható a költségvetés.
Baksay Gergely azt is elmondta, hogy
a kormány által felvázolt adósságpálya reális, az államadósság GDP-hez mért aránya a következő időszakban tovább csökken,
az MNB prognózisa szerint idén 67,3 százalék, 2020-ban 64 százalék körüli szintre mérséklődhet. Ráadásul az éves, GDP-arányos kamatkiadások a 2013-as 4,5 százalékról már mintegy felére, 2 százalékra csökkentek. A büdzsé folyamatai szempontjából az is kedvező, hogy az idei első nyolc hónapban a pénzforgalmi bevételek magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában.
Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzés-vezetője kiemelte, hogy a büdzsé idei bevételeit tekintve a társaságiadó-bevétel a legkockázatosabb, várhatóan 80-100 milliárd forint elmaradás lesz ebből az adónemből a tervezetthez képest. Viszont ezt kompenzálják az áfa- és szja-bevételek. A büdzsé kiadásait nézve időarányos a teljesítés az év eddigi részében.
Jelenleg nincs olyan kockázat, ami az államháztartási hiány vagy az adósságráta teljesülését fenyegetné.
Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a magyar gazdaság helyzetét nézve nagyon pozitív tényező, hogy kiemelkedő, 5,1 százalékos volt a GDP-növekedés üteme tavaly és az idei első fél évben is, és szintén igen magas, 4,8 százalék volt a lakossági fogyasztás bővülése 2019 első felében. Az egyetemi docens szerint idén 4,5, jövőre 3,5 százalék, 2021-ben 3,3 százalék körüli lehet a magyar gazdaság növekedése, a beruházások bővülése azonban a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintet ér majd el. Az infláció 2019-ben 3,3 százalék körül alakulhat. A szakember nem lát jelentős kockázatot a tervezett fiskális pálya megvalósulását nézve. A külkereskedelmi mérleg esetében az áruforgalmi mérleg egyenlege csökken, amit egyelőre ellensúlyoznak a szolgáltatások. A külső kockázatok között említette az egyetemi docens a Brexit tényleges lezajlását, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború világkereskedelemre gyakorolt hatását, és az olajár körüli bizonytalanságokat.
Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője szerint
a GDP az idén 4,8 százalék lesz, ami az első fél év magas növekedése után már az ütem csökkenését vetíti előre, jövőre 3,9 százalékos bővülést várnak.
Arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege idén nulla, vagy akörül lesz, az infláció 3,4 százalékra várható, bizonytalan azonban, hogy az olajár hogyan alakul. Regős Gábor szerint a magyar gazdaság szerkezete most sokkal jobb, mint 2008-2009-ben volt, így mind a lakosság, mind a vállalatok helyzete, sőt, az állami szféra is válságállóbb, mint a 2009-es válság idején volt.
Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza arról beszélt a konferencián, hogy rövid távon lendületes növekedés várható, középtávon viszont fokozatosan lassulhat a bővülés üteme, idén 4,6 százalékot, jövőre pedig 3,3 százalékot érhet el a GDP növekedése. Idén már szigorúbb fiskális politikával számol az elemző, 2020-tól pedig semleges költségvetési politika várható. A közgazdász szerint a gazdaság kifehérítése következtében 2022-ig nem várható, hogy az államháztartási deficit a GDP-hez mérten 3 százalék fölé nőjön, az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad.
