Székesfehérvár mellett immár Debrecenben is jelentős gyártókapacitást alakított ki az Alföldi Tej Kft. A cég négy évvel ezelőtt vásárolt Hajdú-Bihar megye székhelyén egy tejgyárat, az itt meglévő üzem alapjain egy automatizált sajtgyárat épített fel, míg a sajtgyár mellett a sajtgyártás melléktermékeként keletkező édes savót feldolgozó porítóüzemet alakított ki. A debreceni üzemben akár napi 750 ezer liter tej átvétele is lehetséges.
Az összességében 15 milliárd forintot elérő költségvetésből megvalósult beruházást a vállalat önerőből, állami támogatásból és banki hitelből finanszírozta, és 181 új munkahelyet hozott létre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra utalva, hogy a cég magyar termelők összefogásával jött létre, és ma is 100 százalékban magyar tejtermelők tulajdonában van, azt mondta: "önök mentették meg a magyar tejipar becsületét, ami nem sikerült például a cukoriparban".
Papp László, Debrecen polgármestere jelezte, a város 120 millió forinttal támogatta a beruházást, "amellyel a debreceni tejipar felzárkózott a világszínvonalhoz".
A sajtgyárban először trappista sajt készül, amit a vállalat „Magyar" márkája alatt vezet be a magyar kis- illetve nagykereskedelembe.
Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az automatizált gyártósoron nyolc ember napi 250.000 liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az üzemben elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák majd fel.
Az évi közel 8000 tonnányi kapacitású sajtgyár a mintegy 60.000 tonnányi magyar sajtimport hetedét lesz képes kiváltani.
Az Alföldi Tej tervei szerint a későbbiek során gouda sajtot is gyárt majd Debrecenben, amelyet többek között a Távol-Keletre exportálnak majd. A cég japán kereskedelmi partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytat a termék értékesítéséről.
A sajtgyártás során keletkező édes savót egy 10 emelet magasságú, 4500 négyzetméter alapterületű porítóüzemben dolgozzák fel. Az újonnan épült üzem 5.500 köbméter beton felhasználásával készült el. Az épületen belül pedig 1.200.000 liternyi tárolókapacitást építettek ki, így óránként 18.000 liter folyadék feldolgozása révén, átlagosan napi 20-22 tonna portermék készül majd.
A savóban maradó savófehérje könnyen emészthető fehérjeforrás az emberi szervezet számára. A jégkrémgyártástól kezdve, a bébitápszeren és a sportolóknak szánt funkcionális élelmiszereken át, egészen a daganatos betegek klinikai diétájának összeállításáig, számtalan területen hasznosítható ez a sokoldalú alapanyag.
A porítóüzem segítségével a nyerstej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában juthat el a fogyasztókhoz, a portermékek ráadásul a tejjel szemben 24 hónapos eltarthatósági idővel rendelkeznek. Az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeriparának fog készíteni alapanyagot – Kínából máris jelentős az érdeklődés a termékek (tejpor, édes savópor és sótalanított édessavópor) iránt.
A vállalat új debreceni üzemének működése során nem keletkezik hulladék, mert a sajtgyártásból keletkező mellékterméket teljes egészében feldolgozzák.
Az üzemépítés során a vállalat növelte nyerstej- és pasztőrözött tejtárolási kapacitásait is.