Erősödik a magyar gazdaság, egyre jobb helyzetben a családok

2018-ban a gazdaság erősödésével együtt emelkedett a magyar emberek, a családok életszínvonala - jelentette ki a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlésben a 2018-as zárszámadási törvényjavaslat általános vitájában. Banai Péter Benő ismertette, hogy a magyar gazdaság 2018-ban jóval az unió átlagos szintje felett bővült, az államháztartás stabilitása tovább erősödött, a hiány is kedvezően alakult és a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a vártnál.

A 2018-as költségvetést joggal lehet a munkából élők és a családok költségvetésének nevezni

- összegzett az államtitkár.

Elmondta: tavaly az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 330 ezer forintra nőtt és folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése is.

Szárnyalt az építőipar, a szolgáltatói szektor és az agrárium is

Az államtitkár hangsúlyozta,

úgy bővült a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal a magyar gazdaság, hogy az uniós források felhasználása alacsonyabb volt, azaz nem az uniós forrásoknak köszönhető a nagyobb mértékű növekedés.

Elmondta, 2018-ban 2283 milliárd forint uniós támogatás érkezett.

Az államtitkár a fegyelmezett költségvetési politikával magyarázta, hogy az uniós módszertan szerinti hiány tavaly az eredetileg kitűzött célnál is kedvezőbben, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 2,3 százalékában teljesült.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a 2018-as zárszámadási törvény általános vitáján az Országgyűlésben Forrás: MTI/Kovács Tamás

Hozzátette, a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben, a 2017 végi 72,9 százalékról 70,2 százalékra csökkent, és érdemben javult az államadósság szerkezete is.

Banai Péter Benő elmondta, az elmúlt évek makrogazdasági folyamatainak egyik legfőbb ismérve, hogy a növekedés - ellentétben a 2010 előtti időszakkal - nem az eladósodásnak, hanem

az erős fundamentumoknak köszönhető, a gyorsuláshoz pedig szinte minden ágazat érdemben járult hozzá.

A legnagyobb mértékben az építőipar nőtt, amiben jelentős szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. De a korábbi évek teljesítményét meghaladóan bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar és az agrárium teljesítménye is - mondta.

2018-ban több mint 10.700 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, így a magán- és az állami szektor egyaránt pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez.

A növekedés másik stabil pillére a háztartások 4,9 százalékkal bővülő fogyasztása volt, amit

• a növekvő foglalkoztatottság,
• az emelkedő jövedelmek,
• valamint a célzott adócsökkentések és adókedvezmények támogattak.

Banai Péter Benő számos 2018-as gazdasági adatot ismertetett, a többi között elmondta, tavaly a foglalkoztatottak száma mintegy 4,5 millióra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra mérséklődött és 47 ezer fővel kevesebben vettek részt a közfoglalkoztatási programokban.

A béremelési és adócsökkentési megállapodásnak is köszönhetően - 2016-hoz képest - a minimálbér és a szakmunkás minimálbér több mint 24,3 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett - tette hozzá.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

Fehéredő gazdaság

Banai Péter Benő szerint 2018-ban is kiemelt cél volt a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, a gazdaság fehérítésének elősegítése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítása.

Ennek eredményeként tavaly az adó- és járulékcsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermeket nevelő családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál

- tette hozzá.

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően - az előzetes becslések alapján - a 2013-as 21 százalékról 9 százalékra csökkent Magyarországon a be nem szedett áfa nagysága. A négy legnagyobb adófajtából - a társasági adóból, a személyi jövedelemadóból, az általános forgalmi adóból és a jövedéki adóból - pedig az eredetileg tervezetthez képest mintegy 195 milliárd forinttal több érkezett az államkasszába.

Felminősítés és előrelépés a versenyképességi rangsorban

A magyar gazdaság folyamatos, dinamikus növekedését a mértékadó külföldi elemzések is elismerik. Ahogy arról az Origo nemrég beszámolt, a Scope Ratings német hitelminősítő BBB fokozatról BBB+ kategóriára javította Magyarország hosszú távú devizaadósságának hitelminősítését stabil kilátással. A felminősítés okai között van a folyamatosan csökkenő államadósság, az ország növekvő ellenálló képessége a külső sokkokkal szemben és az erős tőkebeáramlás.

Október utolsó napjaiban pedig az egyik meghatározó nemzetközi pénzügyi szervezet, a Világbank friss jelentésében javította Magyarország helyezését a versenyképességi rangsorban. A Pénzügyminisztérium szerint az idei 52. hely megerősíti, hogy a magyar gazdaságpolitika jó úton halad, a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett folyamatosan javulnak a gazdasági növekedés minőségi és versenyképességi feltételei.

Így segítette a költségvetés a családokat

Az államtitkár a családbarát intézkedések közé sorolta a többi között a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését, az áfacsökkentést, az ingyenes tankönyvek biztosítását, az otthonteremtési program bővülését. Szólt arról, hogy béremelések voltak a közszférában, például a rendvédelem, az egészségügy, a szociális ágazat, az oktatás területén.

Az államtitkár felidézte, a kormány 2018-ban is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasokra: a nyugellátások 3 százalékkal emelkedtek, ami 0,3 százalékponttal meghaladta a nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mértékét.

Illusztráció Forrás: Getty Images/skynesher/Skynesher

Ezzel folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése:

2011 és 2018 között a kormány átlagosan közel 30 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje így - a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően - mintegy 10 százalékkal javult

- magyarázta, emlékeztetve arra, hogy tavaly nyugdíjprémiumot is fizettek, illetve Erzsébet-utalványt is kaptak az ellátottak.

Az államtitkár a következő időszak legnagyobb feladataként beszélt arról, hogy meg kell védeni a magyar gazdaság elért eredményeit, és a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg kell tartani az unió átlagát két százalékkal meghaladó növekedést.