Nyugdíjrobbanás a fiataloknál

Öt év alatt több mint felével nőtt azon fiatalok száma, akik tudatosan kezdtek el spórolni.

Rákaptak a hosszú távú megtakarításokra a fiatalok, akik az elmúlt években még nem igazán spóroltak a nyugdíjas éveikre.

Az állami támogatással – azaz adókedvezménnyel igénybe vehető – nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka a 35 év alattiaknál van a társaságnál, szemben az öt évvel korábbi 11,6 százalékos aránnyal.

A nők többségben vannak: a nyugdíjbiztosítások 55 százaléka köthető hozzájuk, a férfiak 45 százalékkal részesednek. A K&H biztos jövő felméréséből pedig az is kiderül, hogy a 30-59 éves magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok jelenleg átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek.

Kedvező változás körvonalazódik a megtakarításoknál a K&H Biztosító szerint. A korábbi években alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt elveszett generációként is emlegetett 35 év alatti korosztályban egyre többen gondolnak a nyugdíjas éveikre.

Meglepetés a fiataloktól

Az évente maximum 130 ezer forintos állami támogatással – adójóváírással – igénybe vehető K&H-s nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka van a 35 év alattiak kezében, ami kiemelkedő növekedést jelent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékos részesedésükhöz képest. „A fiataloknál bekövetkezett látványos javulás több tényezővel magyarázható. Egyrészt a pénzügyi tudatosság térnyerésével, hiszen egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra. A fizetések emelkedése miatt pedig többen tudnak félretenni" – mondta Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.

Egyre tudatosabban spórolnak a fiatalok Forrás: Shutterstock

A legtöbb nyugdíjbiztosítással a társaságnál egyébként a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók rendelkeznek: 2018-ban a 45-55 évesek kötötték az új nyugdíjbiztosítások 46 százalékát, a 35-45 évesek részesedése pedig 36 százalékos volt. Idén a 18-35 évesek átlagosan 14 ezer forintot, a 35-45 évesek közel 18 ezer forintot, a 45-55 évesek pedig közel 20 ezer forintot fizetnek be havonta a nyugdíjbiztosításukra, ami jelentős, 22-35 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi átlagdíjakhoz képest.

Hol tartanak a megtakarítók?

A K&H biztos jövő felmérése az idei második negyedévben a 30-59 éves magyarok megtakarítási szokásait vizsgálta. A kutatás szerint a megkérdezettek legnagyobb része, 50 százaléka még mindig konkrét cél nélkül takarékoskodik. a második helyre a nyugdíjas évekre történő spórolás került, erre 32 százaléka gyűjt. A dobogó harmadik fokán a lakásfelújítás áll 27 százalékkal.

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek. Utóbbiak 26 százalékának kevesebb mint félmillió forint spórolt pénze van, 13 százalékuk 0,5-1 millió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalékos az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett 10 millió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítással bírnak, mint a nők.

57 évesen mennének nyugdíjba, a családjukkal töltenék az időt

Ha tehetnék, a válaszadók már átlagosan 57 évesen nyugdíjba vonulnának, sőt a nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem voltak ennyire optimisták a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy 69 évesen tehetik majd ezt meg. Az ideális nyugdíjas életet a legtöbben a családjuk körében töltve képzelték el: 82 százaléknak szerepelt ez az első három legfontosabb vágya között,

72 százalék pihenést tervez, míg 69 százalék utazgatna,

és olyan helyeket járna be, ahova eddig még nem sikerült eljutnia. Ez főleg a budapestiek körében volt népszerű vágy. Mindössze 16 százalék vágyai között szerepelt a munka, pusztán az örömért.

Havi 216 ezerből kényelmesen, 105 ezerből viszont nem élnek meg

A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek szerint átlagosan 216 ezer forint havi bevételre van szüksége egy nyugdíjasnak ahhoz, hogy kényelmesen élhesse az életét, míg havi 105 ezer forint az az összeg, amiből már nem tud megélni.

A megkérdezettek 8 százaléka nem számít arra, hogy kapna állami nyugdíjat. Azok közül, akik számítanak erre, 58 százalék gondolja úgy, hogy idős korában nagyobb részt az állami nyugdíjtól függ majd anyagilag, közülük pedig 19 százalék teljes egészében ebből lesz kénytelen megélni. Az állami nyugdíjjal kalkulálók mindössze 31 százaléka érzi azt, hogy meg is tud majd ebből élni, a többség, 48 százalék szerint csak nehezen tud majd kijönni.

A konkrét összeget nézve a magyarok átlagosan a jelenlegi jövedelmük 51 százalékára számítanak állami nyugdíj formájában.

A 30 évesek sokkal pesszimistábban látják a helyzetet: a semmivel vagy a jelenlegi bevételük kevesebb mint 40 százalékával a fiatalok 42 százaléka számol, míg az 50 év felettiek mindössze 13 százaléka ilyen borúlátó.

Nyugdíjas Forrás: Shutterstock

1,8 millió nyugdíjra

Azoknak, akik számítanak állami nyugdíjra, 19 százaléka ezen felül nem rendelkezik más forrással a nyugdíjas évekre. Az állami nyugdíjon kívül a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakra támaszkodnak (45 százalék), ez főleg a férfiakra és a magasabb végzettségűekre jellemző. AZ ingatlanból származó jövedelemre 23 százalék és főleg a budapestiek, míg a nyugdíjbiztosításokra 20 százalék támaszkodik.

A kutatásból az is kiderül, hogy

a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 1,8 millió forintjuk van.

A férfiak itt is jobb helyzetben vannak: 2,3 millió forintos megtakarításuk jelentősen meghaladja a nők 1 millió forintos értékét.

A megkérdezettek szerint egyébként 29 millió forint az az összeg, amit ha nyugdíj előtt össze tudnak gyűjteni, akkor az kényelmes nyugdíjas éveket tesz lehetővé. Havi bontásban nézve, a vállalható nyugdíjhoz 29 ezer forint kellene, ennek ellenére azok, akinek jelenleg nincs megtakarítása, csak 22 ezer forintot terveznek spórolni.