Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újra hatalmas sorokban állnak az emberek a zimbabwei bankfiókok előtt, csak ezúttal nem amerikai dollárhoz szeretnének hozzájutni, hanem a 2009 óta először kibocsátott, új zimbabwei dollár bankjegyeihez. Ez nagy változás az ország életében, hiszen a kezelhetetlenné vált hiperinfláció miatt Zimbabwe tíz évvel ezelőtt feladta a saját pénz használatát, és állampolgárainak az értékes külföldi valuták (elsősorban az amerikai dollár) használatát ajánlotta. A bajokat azonban ez nem oldotta meg. A jegybank már nyáron bejelentette az új saját pénz bevezetését, majd októberben annak novemberi rajtját. Így mostantól kiderül, valóban jó lépés-e ez az ottani gazdasági vezetéstől a nehézségek orvoslására.
Zimbabwe 2009 óta már túljutott - legalábbis formai értelemben - a fejlődés egykori ígéretét elherdáló, a gazdasági összeomlásért felelőssé tehető Robert Mugabe bukásán (az Origo ebben a cikkében írt a nevéhez köthető válság kialakulásáról és következményeiről, a diktátor közelmúltbeli halála kapcsán). Az egykori Rhodesia mostanra viszont már ott tart, hogy a feketepiaci forgalom miatt az állam hamarosan az amerikai dollárból is kifogy (2016-ban kötvényeket is bevezettek a készpénzhiány enyhítésére), és a hararei vezetés ezért legszívesebben most már kivonná a lakosság körében forgó állományát az amerikai fizetőeszköznek. Egyrészt azért, hogy az állam, vagy épp a települések vezetése, teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit, és ne maradjon víz nélkül a főváros. Másrészt azért, hogy kikényszerítse állampolgáraitól a saját pénzhez való visszatérést.
Új saját pénz most már van, az öröm azonban - egyelőre - korántsem felhőtlen.
A beszámolók szerint, nem kevés hezitálás előzte meg Zimbabwe jegybankjában a régóta ígérgetett, új, denominált, a remények szerint értékmegőrző bankjegyek bevezetését. Az országnak égető szüksége van a készpénzre, mert bár a nagyvárosokban meglepően fejlett elektronikus fizetési rendszerekkel találkozni, a vidéki térségekben a kereskedelem alapja még mindig a készpénzhasználat. Ugyanakkor a hirtelen a gazdaságba öntött pénzmennyiség újra visszalökheti az országot oda, ahonnan kimászni próbál: a mindent maga alá gyűrő infláció feneketlen gödrébe.
Ennek mértéke most az IMF becslése szerint, valahol 300 százalék körül van, ami ottani viszonylatban kifejezetten enyhének mondható az elmúlt évek milliárdos mutatói után. A hararei kormány egyébként továbbra sem közöl hivatalos adatot arról.
Mi történik most, hogy megérkeztek az új bankjegyek?
A vezetés minimum szokatlannak nevezhető lépést talált ki a régi-új pénz megerősítésére:
az RTGS dollárnak is hívott elektronikus fizetőeszközben, illetve az azt támogató rendszerben tárolt pénzmennyiséget készpénzre váltja.
Erre pedig a jegybank indoklása szerint azért van szükség, hogy a forgalomba kerülő - elsőként a két- és az ötdolláros címletek - ne növeljék az általános készpénzkínálatot. A beváltás ütemezett, folyamatos - és a hírek szerint, erősen korlátozó.
A beszámolókból ugyanis az derül ki, hogy a magánemberek először csak 20 dollárnak megfelelő összeghez férhetnek hozzá, azaz azt kaphatják a kezükbe, ami egy heti limit. Ezeket a korlátozásokat a jegybank rendelte el, és a Reuters szerint a kereskedelmi bankoknak nincs más lehetőségük, mint igazodni a direktívákhoz. A hírügynökség egy másik tudósításában pedig azt írja, hogy bár Zimbabwe célja, hogy a következő hat hónapban 1 milliárd zimbabwei dollárt pumpáljon a gazdaságba az új bankjegyek formájában, sok elemző szerint ettől nem fog megoldódni a válság. Például Tony Hawkins, a Zimbabwei Egyetem üzleti tanulmányok professzora elmondta, hogy a központi bank valójában csak egy nagyobb probléma tüneteit próbálja enyhíteni ezzel a lépéssel. Szerinte az új készpénz nem oldja meg a fennálló nehézségeket, csak újabb lendületet ad a feketepiaci valutacsencselésnek.
A helyiek közül pedig sokan érthetetlennek tartják, miért ilyen alacsony címletekkel indítják újra az ország saját pénzét. Jelenleg ugyanis az 5 dolláros a legmagasabb címlet, amely viszont csak 32 amerikai dollárcentet ér, és egy üveg ásványvizet lehet belőle vásárolni.
Nem meglepő tehát, ha sok vállalkozás úgy próbál már most több készpénzhez jutni, hogy inkább nagy árkedvezményt kínál a termékeiből a készpénzzel fizetőknek, míg a mobilfizetéssel vagy bankkártyával vásárlók magasabb árat kell, hogy fizessenek.
Egyértelmű jelei vannak annak, hogy sokan tartanak az új készpénz bevezetésének lépésétől, mert úgy vélik, az csak újra inflációba taszítja az országot.
A félelemnek alapja az is, hogy amikor idén februárban a csak elektronikusan létező RTGS dollárt vezette be a kormányzat, az infláció szinte azonnal elszabadult. A kenyér ára például most hétszer annyi, mint idén év elején.
A külföldi hírügynökségek keresték a zimbabwei jegybank kormányzóját kérdéseikkel, ahonnan egyelőre nem reagáltak az érdeklődésre.
