Továbbra is kiemelkedő a magyar GDP növekedése

A bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint az elemzők által várt 4,8 százalékot túlszárnyalva 5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által használt minden egyedi és rendkívüli tényezőtől, naptári és szezonális hatásoktól megtisztított kiegyensúlyozott index is 4,8 százalékos növekedést mutatott éves összevetésben, az első félévi 5,2 százalék után. Az előző negyedévihez mérve a második negyedévivel megegyező, 1,1 százalékos volt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP növekedése.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben - tette hozzá a KSH. A kiigazítás nélküli, nyers adatok szerint 2019 első negyedévében 5,3, a másodikban 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, és kiegyensúlyozott adatok szerint a növekedés 5,3 és 5,1 százalékos volt.

Az idei első három negyedévben a nyers adat szerint 5,1, a naptárhatás kiszűrésével 5,1 százalékos, a naptári és szezonális hatásoktól megtisztított kiegyensúlyozott adat szerint 5 százalékos volt a gazdasági növekedés Magyarországon. A részletes GDP-adatokat november 29-én közli a KSH.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a következő negyedévekben fokozatosan lassulhat a GDP dinamikája, de nem számítanak látványos visszaesésre. Emellett a munkaerőhiány, a minimálbér-emelések, jelentős béremelések a közszféra egyes területein (egészségügy) és a régiós bérverseny miatt továbbra is gyors bérkiáramlásra számítanak, így a fogyasztás tartós támasza marad a növekedésnek.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A beruházások dinamikája lassulhat, de a növekedés szinte minden területen (ipar, logisztika, kereskedelmi ingatlan, szálloda, állami beruházások) folytatódik, soha nem látott mennyiségű működőtőke (gyűjtésünk alapján idén eddig már 1800 milliárd forint értékben születtek döntések, ill. fejeződtek be működőtőke-beruházások) érkezik az országba, az uniós támogatású fejlesztések pedig áthúzódnak még jövőre is, emeli ki Suppan Gergely.

A számtalan létrejövő új exportkapacitás az exportot és az ipart tartja növekedési pályán a kedvezőtlen külső környezet ellenére.

Noha számos kockázat (brexit, kereskedelmi háborúk, a német és a kínai gazdaság határozott lassulása) övezi a hazai gazdaság növekedését is, ezek feltehetően eddig negatív hatással voltak rá, melyek nélkül a növekedés akár a 6 százalékot is megközelíthette volna. Idén továbbra is 4,9 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak, ami jövőre 3,7 százalékra lassulhat.