A nagy kávérejtély: miért csökken évek óta a kávé ára?

High-quality arabica coffee beans are pictured at the family farm of the Legner family in Las Carmelitas, Puerto Rico, 07 January 2013. Unsatisfied with the coffee quality in the German Rhineland region and New York, Kurt Legner decided to grow arabica beans himself on a farm in the caribbean. One pound of his qualitiy beans costs up to 36 dollars. His journey from the German Rhineland to Puerto Rico became a thrilling story. Photo: BERND KUBISCH/dpa

Miközben a kávé iránti globális kereslet folyamatosan erősödik, a nyersanyag eredeti kereskedelmi ára drámai csökkenést mutatott az elmúlt három évben. Ez pedig amellett, hogy negatívan érinti a termelőket, a hagyományos piaci logika alapján teljesen értelmetlen trendnek számít. Mi áll a nagy kávérejtély hátterében?

Valami nagyon furcsa történik a kávéval a világpiacon az elmúlt években. Annak ellenére, hogy a globális kereslet folyamatosan bővül, a kávé árfolyama lefelé tartó trendet mutat.

A világ két legnépszerűbb kávéfajtájának (arabica, robusta) árfolyama ugyanis 40 százalékot csökkent 2017 eleje óta, és ma már történelmi mélyponton állnak a nyersanyagok

– írja az Asia Times.

Ez a furcsa együttállás, amely látszólag teljesen értelmetlen a hagyományos piaci modellek alapján, elsősorban a Brazíliában tapasztalható fejleményeknek tudható be. A dél-amerikai ország ugyanis a világ legnagyobb kávétermelője, ahol az elmúlt időszakban rekordokat döntött a termés.

Ezzel párhuzamosan a fogyasztás az elmúlt évtizedben átlagosan 2,1 százalékkal bővült évente

– derül ki a Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adataiból. A Fairtrade International számításai szerint a világ lakossága napi kétmilliárd csésze kávét fogyaszt, ami korábban hozzájárult ahhoz, hogy globálisan sok gazda jobb árazási feltételek mellett termelhessen.

Egyre nagyobb bajban vannak a dél-amerikai kávétermelők Forrás: Getty Images

A kávé mostani árválsága azonban már elkezdett valódi strukturális problémákat jelenteni a termelőknek. A következmények pedig igen súlyosak, hiszen a csökkenő bevételek miatt már nem tudják beruházásokkal fejleszteni a termelést, illetve nem tudnak megfelelően felkészülni a klímaváltozás következményeire – hangsúlyozta Valeria Rodriguez, a Max Havelaar France nevű fairtrade szervezet vezetője. Következésképpen a költségek egyre nőnek, miközben a termelők nem tudják magasabb áron eladni a kávét.

Mára pedig ott tart a helyzet, hogy Közép- és Dél-Amerikában számos kisebb termelő egyszerűen feladta a harcot. Különösen azok, akik a sokkal nehezebben termelhető arabica kávéban utaznak.

Emellett a várakozások szerint olyan országok, mint Kolumbia, Honduras vagy Guatemala a korábbiaknál kevesebb kávét termelhetnek a 2019/2020-as szezonban. Az ICO múlt héten publikált adatai jól illusztrálják a helyzetet. A szervezet ugyanis közölte, Dél-Amerikában a termelés 3,2 százalékkal csökkenhet a következő szezonban, szemben a globálisan várt 0,9 százalékos csökkenéssel.

A végső fogyasztói árat nem érintik a fejlemények Forrás: AFP/Romeo Gacad

Végül felmerül a kérdés, mindez mennyiben befolyásolja a végső fogyasztói árakat. A rövid válasz az, hogy gyakorlatilag semennyiben.

Amikor ugyanis a fogyasztó megveszi a terméket olyan óriásoktól, mint a Nestlé vagy a Lavazza, addigra a dél-amerikai kávébab már egy nagyon hosszú lánc végére ér.

A végső fogyasztói árban tehát már benne vannak a raktározás, a szállítmányozás költségei, az ingatlan-, valamint a munkaerő-költségek is. Mindez azt jelenti, hogy a hétköznapi fogyasztó által megvásárolt termék árának mindössze nagyjából 10 százalékát teszi ki a kávébab eredeti termelői ára.