Épületek esetében új szerződést 129 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 628 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 54 százalékos éves volumennövekedést jelent, így ebben a szegmensben továbbra is erős megrendelői nyomás látszik. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 246 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 1532 milliárd forint volt, ami az árhatástól megtisztítva 21 százalékos megrendelés csökkenést jelent.
Az építőipar esetében hónapról hónapra az a tendencia látszik állandósulni, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai
- értékeli a friss adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. De a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan-piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.
Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet,
azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben.
Az idei év egészében a Takarékbanknál a 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számítanak az iparágban, jövőre pedig 8 százalék körüli növekedést várnak a magas bázis miatt, de alapvetően felfelé mutató kockázatokkal, így továbbra is érdemi mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor. Az idei harmadik negyedéves GDP növekedéshez például várhatóan 1 százalékkal járulhatott hozzá éves alapon.