A rövidebb munkahét segíti a munka és magánélet közötti egészséges egyensúly kialakítását. A Microsoft augusztusban indított el a „Work Life Choice Challenge" elnevezéssel a rövidebb munkahetet.
A cég péntekenként bezárt, ezzel három napos hétvégét adva 2.300 alkalmazottjának egy hónapon keresztül.
Ebben az időszakban a cég termelékenysége, az egy alkalmazottra eső eladások alapján, 39,9 százalékkal emelkedett az előző év augusztusához képest. Ez részben annak is köszönhető, hogy 30 percre korlátozták a meetingeket és növelték a videó- vagy telefonkonferenciák számát.
Eközben a cég csökkentette a működési költségeit is: 23,1 százalékkal kevesebb villamos energiát és 58,7 százalékkal kevesebb nyomtatás történt.
A kísérlet – ami magában foglal önfejlesztő, valamint családi wellness programokat is – nagyrészt pozitív visszajelzést kapott a munkavállalóktól:
92,1 százalékuk állította, hogy tetszik nekik a négynapos munkahét.
A cég bejelentett, hogy télen ismét lesz egy hasonló teszt, aminek célja a rugalmasabb munkavégzés ösztönzése.
A négynapos munkahét bevezetésének ötlete egyre több vállalatnál bukkan fel,
mivel a kutatások szerint az alkalmazottak produktivitása nő, továbbá egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak a mindennapi életben. 2018-ban egy új-zélandi cég két hónapig tesztelte a rövidebb munkahetet, amit sikeresnek neveztek.
Ugyanakkor Japánban a túlórák száma igen magas, a világ egyik vezető országa a munkaórák tekintetében.
Egy 2016-os kormányzati tanulmány szerint a japán vállalatok csaknem egynegyede megköveteli az alkalmazottaktól, hogy havonta több mint 80 órát dolgozzanak. A japán kultúrában már külön kifejezést alkottak azok számára, akik halálra dolgozzák magukat: ez a kifejezés pedig a karoshi.