Antwerpen vonatállomásától mindössze néhány percnyire található a világ egyik leghíresebb gyémántnegyede. Ez ugyan meglepő lehet, hiszen a nyugati-európai városok többségében az állomások környéke rendkívül zsúfolt, azonban Antwerpenben egészen 1905-ig ott zajlott a gyémántkereskedés. Ennek oka pedig az, hogy az üzletemberek minél gyorsabban tovább akartak utazni a csiszolatlan gyémántokkal - írja a Manager Magazin.
Antwerpen kapcsolata a gyémántokkal egészen 1447-ig vezethető vissza,
ebből az időből származik az első olyan dokumentum, amely bizonyítja, hogy a városban komoly gyémántkereskedelem zajlott. Ma a városban működő nagyjából 1600 kereskedő érdekeit egytől egyik az Antwerpen World Diamond Center (AWDC) nevű nonprofit szervezet képviseli.
Margaux Donckier, az AWDC szóvívő-menedzsere szerint a Föld csiszolatlan gyémántjainak 86 százaléka fordul meg Antwerpenben és ez az elmúlt húsz évre is igaz volt, azonban hosszú távon egyre nagyobb veszélyt jelent a belga város elsőségére New York, Hongkong és Tel-Aviv is, a csiszolás java pedig az indiai Szúratban zajlik, hiszen az ottani olcsó munkabérekkel Belgiumban nem tudják felvenni a versenyt.
Donckier szerint elsőnek Brugge szállt be a gyémántkereskedésbe a belga városok közül, azonban Antwerpen volt az, ahol rájöttek, hogy drágakövekkel érdemes csiszolni a drágaköveket. Ennek ellenére Antwerpenben ma inkább kereskedőket találunk és háttérbe szorultak a csiszolók, mindössze száz maradt belőlük a városba.
A kereskedelem is nagyot változott az elmúlt években, mivel egyre többen vásárolnak online csiszolt gyémántot,
azonban a csiszolatlan gyémántok esetében továbbra is személyesen kell szemügyre venni a drágaköveket. Donckier kiemeli, hogy egy ilyen drágakőnél pontosan kell látni a benne rejlő lehetőségeket.
Ugyan Antwerpenben továbbra is virágzik a gyémántkereskedelem, de az ezredfordulós generáció körében egyre kevésbé trendi a hagyományos gyémántvásárlás. Az ő megnyerésükre és kiszolgálásukra viszont egy teljes iparág jött létre. A Dazzled nevű startup például lehetővé teszi, hogy a fiatalok ne megvegyék, hanem csak béreljék a gyűrűket és egyéb méregdrága ékszereket.
Már a nagy gyémántmárkák is készülnek a jövőre, hiszen a De Beers cég is az ezredfordulósokat, valamint az őket követő Z generációt lőtte be vásárlói célcsoportnak. Az is megváltozott, hogy kik vásárolnak gyémántot, mivel eddig főleg az amerikai fiatalokra volt ez jellemző, ma viszont már egyértelműen lekörözték őket a kínaiak.
Kínában ötből négy drágakő az ezredfordulós nemzedékhez kerül, míg az Egyesült Államokban ez az arány mára csupán 50 százalék körül van.
Az európai huszonévesek pedig egyre inkább távolodnak a luxuscikkek piacától, hiszen ők átélték egyrészt a 2008-as gazdasági válságot, másrészt pedig kifejezetten pesszimisták és nem csak gyémántot nem akarnak, de manapság közülük sokan úgy gondolják, hogy szüleik életszínvonalát sem fogják megközelíteni.