Jelentős volt a babaváró hitelek sikere a harmadik negyedévben

OTP Bank
Budapest, 2018. február 6. Az OTP Bank újonnan átadott bankfiókja a fővárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban 2018. február 6-án. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Jelentős hitelkiáramlást eredményeztek a babaváró hitelek idén a harmadik negyedévben - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Vágólapra másolva!

Kiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány a harmadik negyedévben a tranzakciók eredőjeként, amely

éves alapon majdnem 14 százalékos növekedés. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok körében,

jóllehet a háztartási hitelpenetráció továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A növekedés alapvetően a családvédelmi akcióterv keretében 2019 júliusában elindított fedezetlen - 10 millió forintban maximált - babaváró hiteleknek volt köszönhető.

Figyelemreméltó volt ugyanakkor az MNB szerint az értékpapír fedezetű, azaz lombard-hitelek várhatóan átmeneti jellegű, 98 milliárd forintos állománybővülése is.

A hitelintézetek az idei év harmadik negyedévében összesen közel 800 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, ez éves alapon 41 százalékos növekedés. A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét - 277 milliárd forintot - a babaváró hitelek tették ki. Az új lakáshitel-szerződések volumene éves alapon 8 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, míg a személyi hiteleké 29 százalékkal emelkedett.

A lakossági hitelkeresletet a családvédelmi akcióterv intézkedésein túl az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő bérek is támogatják. A babaváró hitelek addicionális hatása egyelőre vélhetően meghaladja a kiszorítási hatásukat, azonban a program időhorizontján az addicionalitási hatás mérséklődése várható.

A babaváró hitelek jelentősen felpörgették a hazai hitelezést az idei harmadik negyedévben Forrás: MTI/Illyés Tibor

A lakáspiaci folyamatokkal összhangban a lakáshiteleknél mind az átlagos futamidők, mind az átlagos szerződéses összegek emelkedése tapasztalható: 2017 januárjától kezdődően 2019 szeptemberéig az újlakás-hitelek esetében 1,8 évvel, a használt lakásokra nyújtottak esetében 2,9 évvel nőttek az átlagos futamidők, az átlagos hitelösszegek pedig rendre 4,5 illetve 3,3 millió forinttal emelkedtek.

Az eladósodás ugyanakkor egyre kiszámíthatóbb törlesztőrészletek mellett valósul meg:

a harmadik negyedévben a kibocsátott lakáshitel-volumen mintegy negyedét tették ki a futamidő végéig rögzített kamat mellett nyújtott hitelek, és közel felét a 10 évre fixált kamatperiódussal rendelkezők.

A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek részesedése 64 százalék volt.

A tájékoztatás szerint továbbra is robusztus, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékű hitelállomány-bővülés jellemzi a hazai vállalati szegmenst: 2019 harmadik negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalék volt, a kkv-szektorban előzetes adatok alapján közel 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

Az éves tranzakciós bővülés meghaladta az 1100 milliárd forintot. A legnagyobb hitelállomány-bővülés a feldolgozóiparban volt, amelyet az ingatlanszektor követ.

Az új vállalati hitelszerződések éves volumene megegyezett az előző évben tapasztalttal. A harmadik negyedévben megkötött szerződéses volumen 60 százalékát a hosszabb futamidejű, 3 éven túli lejáratú szerződések tették ki. Az NHP fix januári indulása óta a rögzített kamatozású hitelek aránya az 5 éven túli ügyletek esetében 50 százalék fölé emelkedett, ami az új állomány kamatkockázatának mérséklődését jelenti.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!