A 16,7 milliárd forintból megújított 13,7 kilométer hosszúságú útszakaszt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter avatta fel.
A tárcavezető beszédében hangsúlyozta, hogy 2019 rekordévnek számít a közúti közlekedés fejlesztésében,
az idén minden eddiginél több pénzt fordítottak erre a területre, összesen 566 milliárd forintból valósultak meg beruházások.
A miniszter elmondta, hogy a színvonalas közúti hálózat alapvetően befolyásolja egy-egy térség gazdasági fejlődését és a helyiek életminőségét, ezért a magyar kormány a fenntartható gazdasági növekedés alapfeltételeként kezeli a közlekedési hálózatok üzemeltetését és azok folyamatos bővítését.
Továbbra is kiemelt célnak tekintik, hogy azokat a megyei jogú városokat és kiemelt gazdasági területeket, amelyek ma még csak kétsávos főutakon érhetőek el, bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, az autópályák és autóutak pedig ahol lehet, mindenütt elérjék az országhatárokat.
A Zala megyében átadott útfejlesztésnek köszönhetően szavai szerint akadálymentessé vált Magyarország és Szlovénia között az országhatáron átívelő nemzetközi forgalom,
jelentősen lerövidült a menetidő Tornyiszentmiklós és Letenye között, nem utolsó sorban pedig biztonságosabbá vált a közlekedés.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi feladatokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) úgy fogalmazott, az egykori rossz hírűvé vált útszakasz, amelyen számos súlyos baleset történt, a "jövő útjává" válik, hiszen a térség gazdasága számára döntő fontosságú az infrastruktúra minősége. A beruházás hozzájárul ahhoz is, hogy a térségben élők szülőföldjükön találják meg boldogulásukat.
Kondrik Kornél, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgató-helyettese a fejlesztés részleteit ismertetve elmondta: a Letenye Muraszemenye és Muraszemenye Tornyiszentmiklós közötti szakaszon az eddigi kétszer egysávos utat bővítették kétszer kétsávosra, a kivitelezés során öt új hidat és két vadátjárót építettek meg. Az autóútból autópályává fejlesztett szakaszon ezután 130 kilométer óránkénti sebességgel haladhatnak a közlekedők.
Az Európai Unió által támogatott projekt részeként Murarátkán növelték az árvízvédelem hatékonyságát, úgynevezett "csőhidak" beépítésével.