A kormány azzal a céllal döntött a komplex regionális iskolafejlesztési programról, hogy minőségi, képzett munkaerőt biztosítsanak a térség vállalkozásainak. A fejlesztési csomag érinti a debreceni felsőoktatást, a közoktatást, a középfokú szakképzést és a köznevelést.
A program összetettségét jelzi, hogy kiterjed az infrastruktúra és a képzési tartalmak fejlesztésére is.
Az osztrák mintára jövőre megújuló szakképzés jól illeszkedik a térség járműipari fejlesztéseihez.
Az új, keresletvezérelt rendszer nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatorientált oktatásra, így duális képzés keretében, már a második évfolyamtól ki tudja szolgálni a helyi gazdaság igényeit.
A diákok vállalati környezetben sajátíthatják el a legkorszerűbb technológiákat, és tanulmányaik mellett munkabért kapnak, amely az utolsó év végére elérheti a minimálbér szintjét is.
A szakképző iskolákban a tervek szerint jövő szeptembertől elindulnak az első technikus osztályok.
A fejlesztések eredményeként a Debreceni Egyetem infrastruktúrája is megújul. Komplex járműipari laboratórium létesül, új szárnnyal bővül a Műszaki Kar épülete, és korszerűsödik a természettudományi oktatási hátteret biztosító úgynevezett kémiai tömb is.
A jövőben az egyetem évente 200 millió forintot fordít humánerőforrás-fejlesztésre.
Palkovics László kormánybiztosként felel a debreceni autóipari központ és környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért.
A hajdú-bihari megyeszékhely melletti észak-nyugati gazdasági övezetben tavasszal kezdődik meg a BMW új generációs gyárának építése.
Az innovációs és technológiai miniszter irányítása mellett már megszületett egy 130 milliárd forintos, helyi infrastruktúrafejlesztési program is. Az intézkedések célja a városi önkormányzat Debrecen 2030 programjában foglaltakkal összhangban, hogy a település akár országhatárokon túlmutató jelentőségű, regionális gazdasági, oktatási és innovációs központtá válhasson.