Mali ipari aranykitermelése 7 százalékot nőtt tavaly és új rekordot, 65,1 tonnát ért el, a most nyilvánosságra hozott minisztériumi statisztikák szerint. A szaktárca egyik tisztségviselője elmondta, a növekedéshez nagymértékben járult hozzá az, hogy az ausztráliai Resolute Mining nevű vállalat egyik érdekeltségben tavaly elindította a kitermelést.
A nyugat-afrikai ország teljes aranykitermelése tavaly elérhette a 71,1 tonnát,
mivel a kisipari, kézműves aranybányászok minden évben közel 6 tonnát termelnek ki az értékes ércből, mondták a minisztériumnál. Azt is hozzátették, 2020-ra további növekedést várnak az ipari kitermelésben, de további részleteket erről nem közölt a minisztérium.
Az arany Mali legfontosabb exportáruja, 2018-ban a 2 milliárd dollár értékű kivitel 64 százalékát az arany adta, amivel messze megelőz minden más exportárut, például a második helyen álló gyapotot.
Mali a világ egyik legszegényebb országa, ahol sokáig meglehetősen bizonytalan jogszabályi környezetben működtek a nagyvállalatok valamint az a mintegy 200 ezer munkavállaló, akik a kisipari, általában kézi eszközökkel folytatott aranykitermelésben vesznek részt. Ahogy egy tanulmány bemutatja, 2016-ban például Mali aranyexportjának értékéből mindössze 24 százalék került csak a kormányzathoz, hogy az állam bevételeit növelje.
Ezért az ország új bányaügyi szabályokat vezetett be 2019-ben, melyek célja, hogy növeljék az állam aranyból származó bevételét és egyszerűsítsék az adózási valamint a kitermelési jogdíjak szabályozását.
Ugyanakkor az első értékelések szerint, a kisipari bányászat problémáit ezek az új szabályok sem oldják meg maradéktalanul, miközben az országban felbukkant szélsőséges iszlamisták egyes térségekben rátelepülnek a kisipari bányászatban dolgozókra és azok munkájára. A Száhel övezet több országát fenyegető jelenségről az Origo ebben a cikkében írt részletesebben.