Amikor a központi bankok elkezdték bevezetni a negatív kamatokat, az alapvető hatás az volt, hogy a kereskedelmi bankoknak fizetniük kellett azért, hogy parkoltassák a tőkéjüket. Az eredeti ötlet mögött tehát az állt, hogy ezzel ösztönözni lehet majd a hitelnyújtást, vagyis a jegybank végső soron élénkíteni tudja a vállalkozások teljesítményét, és ezzel az egész gazdaságot stimulálja. Ez volt például az Európai Központi Bank (EKB) ötlete, amikor az eurózóna válsága után bevezette a negatív kamatot.
Mindazonáltal mára a pénzügyi közösség egyre nagyobb kétségekkel figyeli a negatív kamatkörnyezeteket a világban.
Főleg akkor lesznek jelentősek a kockázatok, ha a mínuszok tartós ideig fennmaradnak. Az egyik negatív következmény például az lehet, hogy eltorzítja (és rontja) a bankok mérlegeit. Ezt a nézetet pedig alapvetően az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve is osztja – írja a CNBC.
Még októberben emelték ki az intézmény döntéshozói, hogy a negatív kamatok bevezetése komoly kockázatokkal járna, mivel fennállni a veszély, hogy eltorzítja az egész pénzügyi rendszert. Mi több, a Fednél akkor hangsúlyozták, az amerikai pénzügyi rendszer nagyban különbözik azoktól a gazdaságoktól, amelyek eddig már mínuszba vágták vissza a kamatszinteket. Következésképpen a mínuszos kamatok az USA-ban jelentősen nagyobb hatást váltanának ki, mint külföldön.
Mindazonáltal Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza most úgy látja, ez a nézet a jövőben megváltozhat.
Noha az USA-ban még mindig sokan szkeptikusak a negatív kamatokkal szemben, néhány év múlva eljöhet az idő, hogy a Fednek hozzá kell nyúlnia ehhez az eszközhöz.
Ez egyébként jelentős részben azon múlhat, hogy az amerikai döntéshozók miként ítélik meg az európai tapasztalatokat – tette hozzá a szakember.
A Goldman úgy számol, hogy az amerikai gazdaság ebben az évben 2 százalék fölötti növekedést produkál majd. Ha azonban rövidtávon beütne egy recesszió, akkor a Fed először az iránymutatáshoz, majd a mennyiségi lazításhoz (pénzpumpa), végül pedig akár a negatív kamatokhoz is nyúlhat annak érdekében, hogy élénkítse a gazdaságot.
A bank véleménye mögött egy igen egyszerű okfejtés áll. Amennyiben a következő néhány évben beütne egy recesszió, a jegybanki kamatok pedig a jelenleg szintek környékén állnának,
akkor a központi banknak egyszerűen alig volna mozgástere a kamatvágáshoz úgy, hogy pozitív tartományban maradjon.
Nagyjából 150 bázispontot vághatna, ami durván a harmada annak, ami recessziós időszakokban szokásosnak tekinthető a rövid távú kamatoknál.
Ezzel együtt az amerikai „alapkamat" most az 1,5-1,75 százalékos sávban van, és a jegybank decemberben arra utalt, hogy nem számolnak ennek megváltoztatásával 2020-ban. A központi bank továbbá 2 százalék körüli GDP-növekedést vár az USA-tól az idei évben.