Papp László emlékeztetett arra, hogy Debrecen 2018-ban első helyezést ért el a legjobb tőkevonzó befektetési stratégiával rendelkező európai kisvárosok kategóriában, és a régióban az első település, amely egymást követő két periódusban is a TOP 3-ban szerepel.
Ismertetése szerint
az elmúlt öt évben kétmilliárd euró működő tőke érkezett a városba,
és hatezer új munkahely jött létre. Jelenleg 700 hektáron zajlik iparfejlesztés, a terület 70 százaléka már gazdára talált.
A polgármester rámutatott: a legutóbbi döntés óta – részben az fDi díjnak is köszönhetően – jelentősen erősödött Debrecen gazdasága:
2018-ban Európában az év legnagyobb befektetési döntése volt a BMW Group új debreceni gyárának bejelentése.
Ugyanakkor Debrecen gazdasága sok lábon áll, nem csupán autóipari, és nem csak ipari központ, hanem erős közép-európai üzleti központ kíván lenni, ahol a szolgáltató szektor is nagyon fontos – húzta alá Papp László.
A polgármester a sajtótájékoztatón kitért az önkormányzati helyi adókat érintő – azokat csökkentő – javaslatra, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács fogalmazott meg február eleji ülésén, és amelyről legutóbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy
a szabályozás átalakítása új befektetőket vonzhat, amivel az önkormányzatok is jól járnának.
Papp László azt mondta: az önkormányzati finanszírozás egészét érintő, versenyképességi szempontú "újragondolással" egyetért, de azt nem támogatja, hogy önmagában csak az iparűzési adó terhére, minden más, az önkormányzatokat érintő üzemeltetési, működtetési költséget figyelmen kívül hagyva szülessen döntés.
Szerinte Debrecen példája mutatja, ha egy önkormányzat akar fejleszteni, ha egy településnek fontos a gazdaság fejlesztése, akkor a kormányzati lehetőségeket, európai uniós és hazai forrásokat felhasználva komoly sikereket lehet elérni.
Példaként említette, hogy Debrecenben csak tavaly egymilliárd forint iparűzési adó maradt a kutatás-fejlesztésben (K+F) élen járó vállalkozásoknál.
Papp László hozzátette: az iparűzési adó az önkormányzatok legjelentősebb, legstabilabb forrása, amiből például finanszírozni kell a közösségi közlekedés veszteségét, de olyan feladatokat is, mint a közétkeztetés, a kultúra, a sport támogatása.