Jelentősen csökkent az új lakások iránti kereslet Budapesten

2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől.

Tavaly összesen 5800 új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten, ami csaknem harmadával kevesebb, mint a 2018-as forgalom. A tranzakciók száma nagyjából azonos volt az év első és második felében, tehát

a beruházók jelentős akciói ellenére sem teljesültek az év végi forgalommal kapcsolatos várakozások, melyek szerint a december 31-éig hatályos 5 százalékos áfa miatt látványos hajrával búcsúzhatunk a 2019-es évtől.

Feltételezhetően az idéntől már 27 százalékos áfával számítandó projektek esetében lehettek kiugró eredmények, ám ez az összforgalomban nem mutatkozott meg.

„Amit most látunk, csak korrekciója az elmúlt évek túlfűtöttségének, nincs szó arról, hogy teljesen leállna a piac" – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. „Ezt jelzi, hogy a tavalyi második félévben, az OTP projekt adatbázisa szerint 130 új projekt keretében 3400 lakás értékesítése indult meg, ami nem jelent trendszerű visszaesést a megelőző félévekhez képest. A legtöbb, 23 beruházás a III. kerületben jelent meg a kínálatban, ugyanakkor ezek jellemzően kis lakásszámú társasházak, így csak alig 350 új lakást tartalmaznak. Mindeközben a XIII. kerületben tíz új beruházás keretében 1400 lakás került piacra, amelyet jócskán lemaradva a IX. kerület követ 430 lakással" – összegezte az adatokat az elemző.

A kereslet visszaesése mellett várhatóan az eladatlan készlet bővülésnek indul.

Ennek első jele, hogy a korábbi évek 2-300 lakásos mélypontja után a januári adatfrissítéskor 550 azonnal költözhető, de egyelőre eladatlan új lakást tartalmaz az OTP adatbázisa. Ez persze még nagyon messze van a tíz évvel ezelőtt felhalmozódott 3-4 ezres csúcsoktól. Több dolog is elbizonytalaníthatja jelenleg a beruházókat, ezek zöme elsősorban a magas árak miatti kereslet-csökkenéssel hozhatók összefüggésbe. Egyrészt az újlakás-árak már olyan szintet értek el, hogy – ideális esetben hitel nélküli megvásárlásukkal és – kiadásukkal egyre inkább csak 4 százalék körüli bérleti hozam érhető el, ami kevésbé vonzó a befektetők azon csoportjának, akik csupán ez alapján döntenek, és nem nézik a jövőbeni potenciális értéknövekedést. Ők ráadásul az ideálisnak tekintett, frekventált elhelyezkedésű kislakásokat keresik leginkább, amelyeknek egyre szűkebb a kínálata. Összességében pedig komoly forrást szív el a piacról a befektetési célú lakáspiacnak egyértelmű versenyt támasztó MÁP+ is.

A piacképes ár megállapítása most amúgy is nagy fejtörést okoz a beruházóknak. Jelenleg ugyanis együtt vannak a piacon 5 és 27 százalékos áfa-tartalommal értékesített lakások. Egy 2018 végi döntés értelmében azokban a beruházásokban, melyek 2018. november 1. előtt kaptak jogerős építési engedélyt, 2023 végéig 5 százalék áfa terheli a lakások nettó vételárát, míg a többi eladása nyomán 27 százalék áfát kell az államkasszába fizetni. Valkó Dávid szerint most kivárás jellemzi a piacot, hogyan is kalkulálják át a nettó lakásárakat a beruházók.

Az idei évre konszolidációt vár az OTP Jelzálogbank az újlakás piacon Forrás: Shutterstock

„Az idei évből eltelt négy hét alapján az látszik, hogy a nagy beruházók mintha egymásra várnának az új árak közlésével, próbálják a versenytársakhoz árazni a saját lakásaikat. Van ugyanakkor olyan magabiztos lakásépítő is, aki a honlapján közölt lakáslistában – egyszerűen átszámítva az áfa-értéket 5-ről 27 százalékra – nagyjából 21 százalékkal emelte meg egyik napról a másikra a lakások árát.

Még az is elképzelhető, hogy a következő hónapokban, amíg tart a bizonytalanság, a vevők sok év után újra alkuhelyzetben lehetnek a beruházókkal szemben

– tette hozzá az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. A még el nem kezdett 5 százalékos projektek piacra dobásával pedig egyelőre kivárhatnak a szerencsés cégek.

Lakásátadásokban mindeközben a korábban vett lendület viszi előre a piacot. Az OTP adatbázisa szerint míg tavaly 8800 új társasházi lakás épült meg Budapesten, idén 11 ezer átadása várható. Ez 2021-ben – a jelenlegi adatok alapján – harmadára eshet majd vissza. A negyedévet meghaladó időbeli csúszás jelenleg nagyjából a lakások bő harmadát érinti, úgyhogy ezek a számok a későbbiekben biztosan változnak majd, mint ahogy még fél évvel ezelőtt is a 2019-es évre várhattuk az átadások tetőzését, ami most viszont már idénre módosult.

A legtöbb lakás, szám szerint 2800 – immár hagyományosan – a XIII. kerületben épülhet meg idén; ez 20 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest. A pesti városrészt a XI. kerület követi 2300 lakással (80 százalék növekedés egy év alatt), majd a XIV. kerület 1500 ingatlannal, a tavalyi volumen többszörösével. Jövőre – a nagy arányú és komoly csúszások miatt egyelőre hangsúlyozottan csak előzetes információ alapján – a IX. és a XI. kerületek állhatnak majd a lista élén. Értékesítésben jelenleg szintén a XIII. kerület áll az élen, 2019-ben 1600 eladott lakással, majd 700, illetve 600 ingatlannal a XI. és a IX. kerület következik.

A szembetűnő lassulás ellenére a kínálat és a kereslet közötti egyensúly nem bomlott meg látványosan.

Jól mutatja ezt, hogy az OTP adatbázisa szerint az idei átadású ingatlanok 68 százaléka már mostanra, az év első hónapjára gazdára talált, és a jelenleg ismert tervek szerint 2021-ben megépülő 4200 lakás 36 százaléka is elkelt már.

Kérdés, hogy hogyan alakulnak az árszintek az áfa-módosítás nyomán az idei évben, ugyanakkor erről még korai jóslatokba bocsátkozni. Mindenesetre fogódzót adhat, hogy a 2020-as átadású fővárosi lakásoknál nagyjából 860 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatnak a vevők, ami jövőre – a már most látott kínálat alapján – 960 ezerre ugorhat.