Kairó tavaly év végén új szabályokat állított fel a bányászati tevékenységben való külföldi részévételre. Ezek a korábbiakhoz képest enyhítést jelentnek. Például eltörölték azt az előírást, hogy a külföldi cégek csak az egyiptomi állami hátterű cégekkel közösen alapított vegyesvállalatokban működhetnek, és mérsékelték a tevékenység után az államnak fizetendő illetékek és jogdíjak mértékét is.
Most ennek alapján az Aton is lehetőséget kapott az országtól kitermelő tevékenység folytatására. Korábban legutóbb a Centamin nevű, tőzsdén jegyzett vállalatnak - az ország első számú aranykitermelője - adtak engedélyt a Sukari bányához kapcsolódó munkálatokra.
Az Anton elnök-vezérigazgatója elmondta, 20 évre kapta meg a vállalat a jogosítványt, mely további 10 évvel meghosszabbítható. Ennek alapján nekikezdhetnek új feltárásoknak, valamint a Hamama-projekt fejlesztésének.
Ez a vállalat legjelentősebb egyiptomi munkaterülete, ahol már évekkel ezelőtt értékes érclelőhelyeket találtak, több feltárási ponton.
A térség sivatagos területen, nagyjából a Szuezi-öböl kijáratával egy vonalban található.
Egyiptom tervei szerint 2030-ig 700 millió dollárnyi befektetést sikerül majd az egykori fáraók földjére csalogatniuk a bányászati és az energetikai szektorba.