Ezekből a lépésekből állhat az óriási jelentőségű gazdaságvédelmi terv

Azonnali és középtávú intézkedéseket is tartalmazhat a kormány gazdaságvédelmi terve, írja a Magyar Nemzet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara négy pontban tett javaslatot azonnali lépésekre: Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása, munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése, életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása, valamint szolidaritási, közjót biztosító intézkedések bevezetése.

A kamara négy területen fogalmazott meg egyfelől azonnali, a járvány miatt hozott korlátozások feloldásáig szükséges intézkedéseket, másfelől középtávú, a gazdaság újraindításának időszakára tett javaslatokat: a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása, garancia a munkahelyek megtartására, a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése, az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása, kiegészítve a közjó érdekeit szolgáló intézkedésekkel.

Az MKIK javaslata szerint csak azoknak a vállalkozásoknak járna támogatás, amelyek kötelezettségeket vállalnak, beleértve az értéklánc átalakítását, a termelékenységnövelést és a munkavállalók megtartását

- ismerteti a Magyar Nemzet.

Kiemelték, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében a támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolják odaítélni, például a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, továbbá a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.

A munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelésére javasolják a vissza nem térítendő állami támogatás bevezetését, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhatna meg.

Állami kölcsön a kifizetett bér aránya

A munkáltató levon a munkavállalóktól legalább 15 százalék SZJA-t, amely összeget a munkáltató támogatásként visszatarthatná. Természetesen eltérő arány is elképzelhető, például az egészségbiztosítási járulék – 7 százalék - munkaerőpiaci járulék – 1,5 százalék is visszatartható lehetne. Ha egy munkáltató minden járulékot levon a dolgozótól, akkor az 33,5 százalékot jelent.

A kamara javaslatában többek között szerepel, hogy az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában, és ennek a visszafizetési határideje 2021-2022-ban lehetne.

A krízis javaslatcsomagban a kamara rámutatott arra, hogy a szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak, ugyanakkor a kedvezményből kiestek például a KIVA-t választó adóalanyok.

A kamara javasolja, hogy hasonló időtartamra, mint a szociális hozzájárulási adónál, a KIVA-kulcsot mérsékeljék 12 százalékról 9 százalékra.

Szocho kedvezmény

A javaslatok között szerepel az adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztése az éves adóknál, valamint igény esetén lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások, az éves beszámolók beadási határidejének eltolására a vészhelyzet végét követő 60. napig.

A kamara javaslata szerint

szociális hozzájárulási (szocho) adókedvezményt kellene kapniuk a vállalkozásoknak munkavállalónként 50 ezer forintig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió forintig

kizárólag tovább foglalkoztatottakra, és nem az április elseje utáni új belépőkre, amit meghatározott ágazatokban, és csak a fizikai munkavállalók után lehetne igénybe venni - írja a kamara javaslatában.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kamara szerint a munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát, és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad.

Ez az arány lehetne 60 százalékos bér, amihez az állam 20 százalékos kiegészítést biztosítana, a dolgozó 20 százalékos jövedelemcsökkenést viselne el.

Az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatására az állam a lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az "Otthon melege program" - írja az MKIK.

A munkahelyek megtartása a legfőbb cél Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Szolidaritási intézkedések

A szolidaritási, közjót biztosító intézkedések között javasolja a kamara, hogy

a 2020 március 1. után lett munkanélküliek kapjanak egyszeri anyagi támogatást.

Minden nyugdíjas kapjon egyszeri, meghatározott összegű, például 15 ezer forintos utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra költhet.

Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű, például 10 ezer forint támogatást,

minden egészségügyi és oktatásügyi szakember kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítménye elismeréseként. Javasolják továbbá az országos szintű, szélessávú internetlefedettség ingyenessé tételét.

A kamara arra hívja fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Válságkezelési Alap működésének jogszabályi környezetének kialakítását azonnal meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy az 2021-től megkezdhesse működését. Középtávú intézkedések között javasolja a kamara egyebek között egy új típusú közmunkaprogram bevezetését, az álláskeresési támogatás időtartamának minimum 180 napra emelését.

Őket kell segíteni

Mindezek mellett javasolják bizonyos alvó, és egyéb tartósan veszteséges vállalkozások krízishelyzetben történő mellőzését, támogatási körből való kihagyásukat (3 év után, ha nincs árbevétele, veszteséges és tulajdonosi hitellel gazdálkodik, kényszertörölhető).

Javasolják – új formákban, és nem a régi közraktározási, vagy ún. „hidegkapacitási" formákban – a kapacitástartalékokkal való központi mobilizálhatóság visszaállítását, a készletező cégek támogatását.

A jelenlegi válságban azokat a kis- és középvállalatokat kell segíteni, amelyek évek óta jól prosperálnak, remélhetőleg kibírják ezt a sokkot is, mert van piacuk, rendelésállományuk.

A hitelmoratórium a jelenlegi költségeiket átmenetileg csökkenti, de láthatólag az új hitelezés már befagyott, nem jutnak kellő likviditáshoz. Ezt a központi banki fix kamatozású hitelkonstrukció forgóeszközhitelekre való kibővítésével lehetne megoldani, amelyekre a hitelgarancia intézményeknek is élő termékük van - tették hozzá.

Így jutnának a pénzükhöz

Az MKIK szerint a hitelgarancia intézmények segítségével a faktorálási lehetőségek (teljesített szállítások ellenértékének megelőlegezése) is növelni tudják a likviditást. Nagyon fontosak lennének jelenleg a kiskereskedelmi beszállítóknak (élelmiszerláncokhoz, drogériákhoz), de fontosak az egészségügyi, oktatásügyi beszállítók számára is, mert a szokásos 30-45 nap helyett azonnal pénzükhöz jutnának.

Minden nagybanknak van faktor üzletága jelentős informatikai háttérrel, a faktorkeretek gyorsan, és így a bankok számára kockázatmentesen felállíthatók, és a vállalatok számára azonnali likviditási lehetőséget adnak.

A munkáltatók naprakész tájékoztatása létfontosságú – bármely megjelenő rendeletnek (fizetés nélküli szabadság, munkaidő-csökkentés, járulékfizetés, adóelengedés, pénztárgép-szüneteltetés témakörökben) jelentős adminisztratív hatása van (bérszámfejtés, könyvelés, bevallás). A kamarai hálózat képes a jelenlegi korlátozásokra vonatkozó protokollok megfogalmazására és kommunikálására - olvasható az MKIK javaslatában.