Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szerte Ázsiában emelkedtek a tőzsdék kedden, és az európai piacok is pozitív tartományokban nyitottak. A kínai Shanghai Composite index 0,74 százalékkal, míg a sencseni mutató 0,90 százalékkal erősödött. A dél-koreai Kospi 0,58 százalékos pluszban zárt, és a térség fontos tőzsdéi közül csupán a hongkongi Hang Seng (mínusz 0,03 százalék), illetve a japán Nikkei 225 (mínusz 1,22 százalék) fejezte be mínuszban a kereskedést. Az európai nyitás után nem sokkal a kontinens részvényindexeinek többsége 2-3 százalékos pluszban állt.
Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az amerikai tőzsde komoly emelkedéseket könyvelt el.
A Dow Jones Industrial Average 5,09 százalékot, az S&P 500 4,60 százalékot, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 4,49 százalékot erősödött a hét első kereskedési napján.
Közép-európai idő szerint kedd délelőtt a nyersanyagpiac is széleskörű erősödést mutatott. Az arany enyhe pluszban volt, míg a két nagy kőolajtípus (Brent, WTI) 2-3 százalék között erősödött – de a földgáztól a szójababon át a kriptovalutákig mindent vettek a befektetők.
Mindez egyfelől annak tudható be, hogy a múlt héten hatalmas zuhanásokat produkáltak az indexek, aminek következtében számos befektető úgy érezhette, az árfolyamok eleget estek már ahhoz, hogy kedvező vételi lehetőséget kínáljanak. Egyszerűbben szólva: a részvények most már elég olcsók lettek ahhoz, hogy érdemes legyen vásárolni.
Az említett tényező mellett azonban van egy másik fontos szempont, amely erősen felhajtja az árfolyamokat. A piaci szereplők ugyanis egyre inkább arra számítanak, hogy a nagy jegybankok újabb élénkítéseket vezetnek be, ezzel támogatva a gazdaságokat és a piaci stabilitást.
Emellett kedden a G7 országok jegybanki vezetői és pénzügyminiszterei telefonos tanácskozást tartanak,
és noha a források szerint nem születik majd egységes döntés, ez is arra utalhat a befektetők szemében, hogy indokolt számítani az élénkítésekre.
Közben kedden két jegybank már lépett is.
Malajzia központi bankja a várakozásnak megfelelően 25 bázisponttal 2,50 százalékig vágta az alapkamatot, ami 10 éve a legalacsonyabb szintnek számít. Malajziában egyébként idén ez már a második kamatcsökkentés volt.
Ausztráliában a jegybank szintén 25 bázisponttal, 0,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami rekord alacsony szintnek minősül.
Mindkét intézmény döntése mögött a koronavírus hatásai húzódnak meg. Ausztráliában egyébként a vezető részvényindex (S&P/ASX 200) 0,69 százalékos pluszban zárta a keddi kereskedést.
Mindeközben az elmúlt pár napban egy bejelentési hullám futott végig a nagy jegybankok körében. Az intézmények igyekeztek leszögezni, figyelik az eseményeket, és készek beavatkozni, ha szükséges. A keddi döntéseket megelőzően eddig a kínai volt az egyetlen nagyobb jegybank, amely kimondottan a koronavírus hatásai miatt csökkentett kamatot, még február 20-án.
Pénteken az amerikai Fed elnöke, Jerome Powell jelezte, noha az amerikai gazdaság továbbra is erős, a koronavírus negatív kockázatot jelent a gazdasági aktivitásra nézve. Következésképpen a Fed használni fogja a megfelelő eszközöket, és megteszi a szükséges lépéseket, hogy támogassa a gazdaságot.
A piaci szereplők ezt úgy értelmezték, hogy a márciusi kamatdöntő ülésen jöhet egy 40 bázispontos kamatcsökkentés, míg 2020 egészére jelenleg 100 bázispontos lazítást várnak a Fedtől.
Az USA-ban egyébként a jelenlegi 1,5-1,75 százalék közti irányadó kamat 2019 vége óta van érvényben, miután a jegybank tavaly három alkalommal lazított.
Szintén pénteken szólalt meg a brit jegybank kormányzója. Mark Carney egy interjúban jelezte, Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra, hogy lassulni fog a gazdasági növekedés. Majd hétfőn a Bank of England közölte, a központi bank együttműködik a kormánnyal és a szabályozó szervekkel abban, hogy megtegyenek „minden szükséges lépést" annak érdekében, hogy megvédjék az ország pénzügyi stabilitását. A brit alapkamat jelenleg 0,75 százalékon áll.
Hétfőn aztán a Bank of Japan is megszólalt. A japán jegybank kormányzója, Haruhiko Kuroda kijelentette, a koronavírus következtében egyre nőnek az aggodalmak a gazdasági aktivitás kilátásaival kapcsolatban. Hozzátette, a Bank of Japan szorosan követi a fejleményeket, és kész meghozni azokat a döntéseket, melyek támogatják a likviditást és a pénzügyi piacok stabilitását.
A japán jegybanknak azonban nem lesz könnyű dolga, ha érdemben akar lazítani, mivel a szigetország alapkamata már most is negatív tartományban, mínusz 0,1 százalékon áll.
Az eurózóna oldaláról szintén hétfőn nyilatkozott az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, Luis de Guindos, aki hangsúlyozta, a jegybank vezetése továbbra is „éber", illetve „közelről figyeli a beérkező adatokat". Figyelmeztetett, az export és a beszállítói láncok megroppanása negatív hatásokat gyakorolhat a térség gazdaságára. Hozzátette, az EKB Kormányzótanácsa készen áll arra, hogy módosítsa a monetáris politikáját, amennyiben szükséges – annak érdekében, hogy biztosítsa az árstabilitást.
Az EKB azonban szintén nehéz helyzetben van, ha tovább akar lazítani. Az eurózónában ugyanis az EKB betéti kamatlába mínusz 0,5 százalékon áll, miközben az EKB jelenleg is havi 20 milliárd eurós eszközvásárlási programot működtet.
