Már nincs hol tárolni az olajat, az ár a hordónkénti 10 dollárhoz közelít

Aerial view of oil refinery storage tanks illuminated at night, Los Angeles, California, USA

Egyelőre nincs jele annak, hogy megállna az olajár zuhanása. Az energiahordozó hordónkénti ára jelenleg történelmi mélységben, 20 dollár körül mozog, de úgy tűnik, ez még mindig nem a mélypont. Az Oilprice elemzésében azt írja, az ipar legnagyobb szereplői már a 10 dolláros (kb. 3300 forint) árra is elkezdhetnek berendezkedni. Ez utoljára évtizedekkel ezelőtt látott árszínvonalat jelentene.

Egymás után jelentik be kiadáscsökkentő lépéseiket a legnagyobb olajipari vállalatok. Ekkora cégek esetében néhány százaléknyi vágás is dollármilliókat, ha nem épp milliárdokat, és elmaradó részvényesi osztalékot jelenthet egy évben. Ez drámai hatással lehet az egész szektorra és később visszájára sülhet el. Hiszen például egy-egy fontos beruházás elmaradása később akár ahhoz is vezethet, hogy ingadozás lesz az olajkínálatban, akkor, amikor a koronavírus-járvány után a kereslet újra felfut majd a szén-hidrogénekre.

Illusztráció Forrás: AFP/Cultura Creative/Cultura/Monty Rakusen

A Shell néhány napja azt közölte, idei kiadásaikat a 20 dollár körüli olajárnak köszönhetően 20 százalékkal le kell faragniuk, ami a vállalatnál 5 milliárd dollárt jelent. Egyúttal felfüggesztik részvényvisszavásárlási programjukat is. A francia óriás, a Total és a norvég Equinor hasonló lépésekről számolt be. Gondban vannak az amerikai nagyok is: az ExxonMobil és a Chevron amúgy is költségcsökkentésben vannak, ám most megint újra kell értékelniük idei terveiket.

A Goldman Sachs szerint a Chevron 50 dollár körüli áron tudná fedezni idénre kiadásait, az Exxonnak pedig ennél is többre, 70 dollár körüli árra lenne szüksége.

Az olajár problémája nem pusztán a vállalatoké, hanem a nagy olajkitermelő országoké is. Ezek közül némelyik szintén 70 dollár körüli árra készítette el idei költségvetését, ezek nyilvánvalóan nem lesznek tarthatók a jelenlegi helyzetben. Az ebből fakadó aggasztó következményeket, az olajár zuhanásának hátterét, az Origo az alábbi cikkében mutatta be:

A világ még csak most kezdi érteni, mivel jár az olajár beszakadása

Régen nem látott mélyrepülésben van a kőolaj ára a nemzetközi piacokon. Ennek sokan örülnek, hiszen a piaci zűrzavar már a mindennapokban is érezteti hatásait: a töltőállomások üzemanyagárai meredek zuhanásnak indultak, egyre kevesebb pénzért egyre többet lehet tankolni.

Senki nem kerülheti el a bajt

Ha zuhan az olajár, a nagyobb kitermelők némileg jobb helyzetben vannak kicsi és közepes társaiknál, mert rendelkeznek fúrási és petrolkémiai eszközökkel is, melyek az olajártól függetlenül képesek lehetnek jól teljesíteni. Most viszont - állítják elemzők - egyaránt bajban vannak kicsik és nagyok is.

Ez pedig annak köszönhető, hogy

az olajfelhasználás soha nem látott, történelmi mélységbe zuhant a koronavírus-járvány egyik folyományaként.

Ugyan eltérő becslések láttak napvilágot ennek mértékéről, de egyes kalkulációk szerint, a járvány előtti szinthez képest 10 millió hordóval is kevesebb lehet már a globális napi felhasználás.

Az olajár egyik legnagyobb vesztese az Exxon Forrás: AFP/Eric Piermont

Ebben a helyzetben pedig hiába alacsony az ár, hiába önti a piacra az orosz és a szaúdi fél is számolatlanul a mennyiséget, ha leálló légi közlekedés, visszaeső közúti forgalom mellett nincs aki megvegye azt.

S itt látszik, miért is egyedülálló és miért kell nagyon komolyan venni a közelgő olajválságot.

"Felesleges szépíteni a dolgokat: a kitermelés értéke az amerikai olajmezőkön lenullázódik, ha az irányadó olajfajta, a WTI ára hordónként 30 dollár alatt van" - fogalmazott sajátosan az amerikai pénzügyi szolgáltató, a Raymond James, elemzésében. Ez pedig az amerikai gazdaságra is komoly veszélyeket rejt magában, de hasonló nehézségek elé néz a többi olajkitermelő ország is, melyektől a globális világ ellátása függ.

Nincs elég tárolókapacitás a világra öntött olaj számára

A vállalati szereplőkre fókuszálva, a JBC Energy, a független gáz- és olajipari kutatóműhely az Exxon és a norvég Rystad Energy példáján mutatja be, hogy a cégek költségeik csökkentése mellett, kénytelenek beruházásaikat is visszafogni. S ami ennél is nagyobb gond lehet, mind országoknak, mind a meghatározó vállalatoknak: hamarosan nem lesz hova tenni az olajat, így le kell állítani a még jól teljesítő divízóikat is, például a finomítók kapacitásait.

Illusztráció Forrás: AFP/Xinhua/Zhuang Beining

Az Exxon a hét elején jelentette be, hogy jelentősen csökkenti a Baton Rouge finomító termelését, ami az USA második legnagyobb ilyen létesítménye, egyúttal 1800 szerződéses alvállalkozójától válik meg.

Az ok:

annyira visszaesett az olaj kereslete, hogy az Exxonnak tele vannak a tározói a még fel nem használt olajipari termékekkel.

"Senki sem lehet biztos még csak abban sem, hogy elég gyorsan meg lehet tenni ezeket a visszavágásokat úgy, hogy ne csorduljanak túl a kapacitásaink" - jegyzi meg a JBC Energy kommentárjában. Az elemzők rámutatnak: a feldolgozókban a munkát minél inkább vissza kell majd fogni, úgy, mint tette az Exxon, mert nincs hol tárolni az olajat.

Ilyen feltételek között, könnyen lehet, hogy a Brent olaj ára 10 dollárra zuhan, amire 1986-ban és 1998-ban volt csak példa"

- jelzik az elemzők.

Az egyik legfontosabb olajfajta árának ilyen mélysége pedig katasztrófális következményekkel járhat a palaolaj szereplőire is, amelyeknek viszont az elmúlt években nagy szerepük volt abban, hogy csökkent az USA energetikai függősége más országoktól, és részben más országok kiszolgáltatottsága is az olajipar hagyományos nagy szereplőitől.

Nagyjából az év végére fogy el a hely az olajnak

Ugyan a kőolaj árának korábbi előrejelzései még emelkedő tendenciát mutatnak - például a Nemzetközi Energiaügynökség 2025-re 80 dollár fölötti Brent-árat vár -, mindebbe beleszólhat a Covid-19 járvány lezajlása. Természetesen nem arról van szó, hogy kisebb emelkedések nem történnek a kereskedésben, például március 25-én a délelőtti órákban a WTI visszakapaszkodott a 24 dollár fölötti árszintre. A Brent pedig a 28 dollár szint környékére, illetve annak közelébe erősödött ebben az időszakban:

A Brent árának alakulása Forrás: Trading Economics

A gond az alacsony árnál másban rejlik. Az elemzők szerint nem a napi, rapid árváltozások a hangsúlyosak, hanem az árak alakulására ható globális körülmények. Ezek közül most az egyik legfontosabb, hogy a tárolókapacitások beszűkülése fogja majd az olaj árát a jelenleginél is alacsonyabb szintre nyomni, akár az abszolút mélypontot jelentő 10 dollárra is.

A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet például nemrég közzétett friss előrejelzésében szintén 10 dolláros hordonkénti olajárat vetített előre, azzal, hogy ezt a különlegesen alacsony árszínvonalat még idén eléri a piac.

A gond az egyre nagyobb feladatot jelentő tárolás, a főként a szaúdi-orosz vetélkedésre visszavezethető dömping miatt.

A Rystad elemzői úgy becsülik, hogy jelenleg globálisan mintegy 7,2 milliárd hordónyi nyersolajat és olajipari termékeket tárolnak. Ebbe beleszámították azt a nagyjából 1,3-1,4 milliárd hordónyi olajszármazék mennyiségét is, mely most a tengeren ringatózik hatalmas olajszállító tankererekben, arra várva, hogy átvevőjéhez kerüljön. Az utóbbi hónapok olajipari fejleményei miatt ugyanis megnőtt a VLCC-k, azaz a legnagyobb kapacitással bíró olajtankerek szerepe: a társaságok ugyanis elkezdték azokat kibérelni, hogy abban, lényegében a tengeren tárolják az olajat felhasználásig.

A New Journey, a 300 méter hosszú, ultramodern kínai olajtanker a világ egyik legnagyobb olajszállítója Forrás: AFP/Imaginechina/Lv Wenzheng

Ez lényegében egy offshore tározási megoldás, hosszabb távon azonban csak akkor tartható fenn a vállalatok részéről gazdaságosan, ha az olaj ára tovább csökken. Az azokra irányuló kereslet ugyanis megemelte a feladatra alkalmas szupertankerek bérleti díjait is.

A szárazföldi tárolás pedig ezzel párhuzamosan, egyre nagyobb kihívást jelent. Thomas Liles, a Rystad elemzője szerint például a kanadai kapacitások napokon, legfeljebb heteken belül csúcsra futnak, és a világ többi részén hamarosan ugyanez történik majd, miközben a kereslet zuhanása miatt, a vasúti olajexport szinte teljesen leállt az országban.

A világ olajtárolói most nagyjából átlagosan 75 százalékos töltöttségi szinten vannak.

A tárolt mennyiség idén január óta futott fel jelentősen, miután Kína leállította nagy szárazföldi finomítóit a koronavírus-járvány miatt.

Los Angeles: a finomítóhoz tartozó tárolólétesítmények éjjeli, madártávlati képe Forrás: AFP/Image Source/Pete Saloutos

Az elemzők szerint elméletileg

mostantól számítva 9 hónapra van szükség ahhoz, hogy a világ olajtározói csordultig töltődjenek.

Ám számos létesítmény ennél jóval rövidebb idő, néhány hónap alatt is eléri a 100 százalékos szintet.

A tárolók jelenlegi töltöttségi szintje mellett, az árak ugyanolyan módon alakulnak majd, mint 1998-ban, amikor a Brent olaj minden idők legalacsonyabb hordónkénti árára, 10 dollár alá esett"

- idézi a Guardian Paola Rodriguez-Masiu-t, a Rystad Energy elemzőjét.

Egyelőre nem látni, hogyan végződik majd a szaúdi-orosz olajháború, mely az OPEC-tagországok - és Oroszország - egyet nem értését követően robbant ki, és amely csak tovább rontja a koronavírus-járvány miatt amúgy is megroggyant olajpiac helyzetét. A szabadjára engedett kitermelés a közeljövőben várhatóan több mint 2,5 millió hordóval növeli a világ olajtermelését, ami azt eredményezi, hogy globálisan 6 millió hordonyói nyersolajjal több áll majd rendelkezésre minden egyes nap, mint amennyire a világnak jelenleg szüksége van.