Tavaly összességében 3,9 százalékkal nőtt az export, 4,8-cal pedig az import, így 665 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet a tavalyelőttihez képest.
A külkereskedelmi többlet csökkenése a tavalyi év második felében megállt, a többlet növekedésével pedig a külkereskedelem ismét támogathatja a gazdasági növekedést
- véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export növekedése pedig a jobb kapacitás-kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi. A koronavírus terjedése jelentősen rontja a globális kereskedelmi kilátásokat, egyrészt a kereslet drámai visszaesése, másrészt a beszállítói láncok széttöredezése miatt. Így a Takarékbank várakozásai szerint egyfelől az export, másfelől az import csökkenhet rövid távon, a járvány csillapodása után azonban a kereskedelem döntő része gyorsan helyreállhat.
A külkereskedelmi többlet romlását az elmúlt években részben az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami a tavalyi év során némileg javult. Tavaly összességében már csak kisebb visszaesést mutatott a külkereskedelmi többlet, döntően új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatta a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok romlása szintén megállhat, az idei év elején pedig jelentősen javulhat az olajárak összeomlásának köszönhetően, így a tavalyi 4,855 milliárd euró többlet után a következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete a belső kereslet, nagyrészt a beruházások lassulása miatt, ami az import növekedési ütemét is lassítani fogja. Míg a következő években létrejövő új exportkapacitások további lendületet adhatnak a kivitelnek, ennek hatására
idén 5,5 milliárd euró közelébe emelkedhet a külkereskedelmi többlet.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét, a külső finanszírozási képesség pedig, tartósan pozitív szaldót mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez. A következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak újra tartós támaszt adhatnak, így a következő években a forint lassú és fokozatos erősödésére számítanak a Takarékbank elemzői.