Szellemgépek lepték el az eget, és nem közvetlenül a koronavírus miatt

szuperhold - galéria
An Embraer 190-100IGW plane (registration LV-CKZ) of Aerolineas Argentinas, on a regular flight from Buenos Aires to the Argentine city of Bahia Blanca, passes in front of the "Supermoon" as seen from Buenos Aires on February 19, 2019. (Photo by ALEJANDRO PAGNI / AFP)
Vágólapra másolva!
A koronavírus terjedése miatt erősen megcsappant a légi közlekedésben részt vevők száma Európában is. A járatokat üzemeltető társaságok azonban gyakran üresen vagy alig néhány utassal a fedélzeten is elindítják gépeiket, mégpedig azért, hogy ne veszítsék el az iparág szereplőinek nagyon fontos és nem egyszer nagyon drága "kellékeket": a repülőtéri résidőt.
Vágólapra másolva!

A Covid-19 vírus terjedése kapcsán nagyon hamar világossá vált, hogy annak egyik legnagyobb globális vesztese a légi közlekedés lesz: a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) március elején már úgy becsülte, hogy a korábban számítottnak akár háromszorosát, 113 milliárd dollárt is elérheti az iparág vesztesége 2020-ban. Az utazások lemondása és a repülőjegyek iránti csökkenő kereslet azonban felerősített egy furcsa jelenséget: a brit beszámolók szerint, egyes légicégek

akár üresen is elindítják menetrend szerinti gépeiket, csakhogy a társaság ne veszítse el a reptéri résidőket.

Így a gépek utasok szállítása nélkül égetik el üzemanyagukat, gyakorlatilag haszontalanul szennyezve a levegőt.

Illusztráció Forrás: AFP/Alejandro Pagni

A résidő a légiközlekedés egyik legértékesebb, nagy pénzeket megmozgató vonatkozása, melyek adásvétele köré komoly üzlet szerveződött. Emiatt sokan egyre többször sürgetik uniós szintű újraszabályozását. A repülőtéri résidő (vagyis le- és felszállási jog, angol nevén: „slot") egy jog, amely feljogosít egy légitársaságot arra, hogy adott időpontban, egy adott repülőtéren le- és felszállást hajtson végre, a két manőver között pedig a légikikötő infrastruktúráját használja. A résidőket a szűkösség hívta életre az utasok és a szolgálatba állított repülőgépek számának növekedésével. Arról, hogy ez mekkora üzletet jelenthet, a Thomas Cook tavaly bekövetkezett csődje kapcsán az alábbi cikkében írt az Origo:

Fapados cégek repültek rá a csődbe ment Thomas Cook reptéri résidőire

Az easyJet és Jet2.com szerezte meg a csődbe ment Thomas Cook fel- és leszállási, úgynevezett reptéri résidőit a brit repülőtereken - írja a BBC. A résidő a légicégek számára kiemelten fontos tényező, amelynek komoly jelentősége van a menetrendek betartásában illetve a csúszásokban, az általában zsúfolt légtér bizonságos irányításában - ezért komoly gazdasági értéket képvisel a vállalatok számára.

A világ legforgalmasabb repülőterei közül több mint 200 használja a résidők rendszerét, melyek közül a legjobb, legértékesebb "szeletekért" a légicégek néha kisebb vagyonokat fizetnek, hogy megszerezzék azokat. A gondok is ebből adódnak: a cégeknek ugyanis legalább 80 százalékban a számukra kijelölt résidőket kell kihasználniuk, mert ha ez nem teljesül - csúsznak a felszállással vagy rendszeresen késve érnek célba -, azt kockáztatják, hogy azokat versenytársaik kapják meg. A kereslet ugyanis annyira nagy azokra, hogy pusztán megvenni nem elegendő ezeket az időszeleteket.

Ennek köszönhető, hogy a koronavírus miatt beálló "utazási csendben" szellemgépek szelik az égboltot.

Az üres gépek elindítása ugyanakkor nem ismeretlen és nem is illegális gyakorlat a légi közlekedésben. Hagyományos légi cégek egyaránt űzik azt, mint fapados társaságok, például a néhány napja csődöt jelentett brit Flybe is nem egyszer indított útnak üres vagy alig néhány utast szállító gépet Londonból. Figyelmet egyre inkább azért kap, mert a légi közlekedés amúgy is egy különösen környezetszennyező iparág, így mind többen vetik fel a gyakorlat felülvizsgálatának igényét.

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus elleni védekezésül maszkot viselő nő megy át a Pekingi Fővárosi Nemzetközi Repülőtér egyik biztonsági kapuján 2020. március 4-én Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

A briteknél most maga a közlekedési miniszter intézett felhívást a légi közlekedést felügyelő szervhez, melyben azt kéri, gondolják át a hatályos szabályokat, melyben a minisztérium segítségükre lesz. Grant Shapps szerint az általa 80/20-as szabálynak hivatkozott elvhez való ragaszkodás

Az IATA szintén felhívást intézett a globális felügyeleti szervezetekhez. Eszerint javasolják, hogy a résidő-szabályt függesszék fel addig, amíg véget nem ér a járvány terjedése és a dolgok visszazökkenhetnek a szokott kerékvágásba. Az IATA szerint így a légitársaságok könnyebben tudnának reagálni a piaci viszonyok megváltozására és az igények csökkenésére, ahelyett, hogy üresen kellene gépeiket reptetni a résidők megőrzése érdekében. Ennek során ugyanúgy el kell égetni a gépek üzemanyagát.

A vonatkozó kapcsolódó kalkulációk szerint, egy tipikus retúr repülés London és Hongkong között, egyetlen utasra vetítve 1,82 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.

Ez igen tekintélyes mennyiség. Egyes elemzések szerint, a Földön 81 olyan ország van, ahol élve, egy átlagos életvitelű személyhez ennél kevesebb szén-dioxid kibocsátás köthető egy év alatt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!