A 2018-as kutatás eredményei szerint a magyarok háromnegyedét jellemzi a technológiai érettség, fontosnak tartva a digitális fejlődéssel való lépéstartást. Viszont a lakosság egyharmada értett egyet, azzal a vélekedéssel, hogy nem szeretne alkalmazkodni a digitális újdonságokhoz. 2019-ben, egy évvel későbbi kutatás szerint „digitális kényelmesség" lett úrrá rajtunk.
80-90 százalékunk gondolta úgy, hogy a digitalizáció kényelmesebbé és jobbá teszi az élet számos területét:
tájékozódást, kapcsolattartást, filmnézést, zenehallgatást, közlekedést, tanulást, banki-, hivatalos- és pénzügyek intézését. De majdnem ugyanekkora arányban volt, a bizalmatlanság is bennünk afelől, hogy a digitális fejlődés rengeteg veszélyt tartogat még.
A friss, 2020 februári kutatás szerint a technológiai ismeretek szempontjából a lakosság körében kevésbé érettek táborában gyakori jelenség, hogy sokan nem elég magabiztosak, úgy érzik az új szolgáltatásokban sok még a kockázat, a hibalehetőség (46 százalék).
A felmerülő félelmeket tompítják az úgynevezett „hibrid" megoldások, amelyeknél a személyes ügyintéző jelen van a digitális térben, végigkísérve a felhasználót a teljes folyamaton.
A felmérés alapján még a teljesen elutasítók is nyitnának az online hitelügyintézés irányába, ha tudnák, hogy kérdés, elakadás esetén bármikor kérhetik ügyintéző segítségét (54 százalék).
Pénzügyeink virtuális kezelése egy összetett folyamat, amelyben a digitális kompetenciák mellett magas bizalomra is szükség van. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy korábban az elutasítás mögött húzódó legerősebb ok, hogy
a hitelfelvételt egyszerűen túl komoly dolognak tartjuk ahhoz, hogy online intézzük (68 százalék).
Sőt az online csatorna elutasítóinak többsége a telefonos ügyintézéstől is elzárkózott. Úgy tűnik tehát, hogy nem konkrétan az online felülettel van problémánk, hanem inkább bármilyen „nem személyes" ügyintézési móddal szemben érzünk így.
„Mivel a koronavírus az online térbe kényszerítette a hitelügyintézést is, ezek az arányok várhatóan drasztikusan meg fognak változni az előttünk álló hónapokban, ugyanakkor ahhoz, hogy a digitalizáció szempontjából kevésbé érett emberek is jó tapasztalatokat szerezzenek, kiemelten fontos szerepe van tanácsadóinknak, akik igény esetén végigkísérik ügyfeleinket a teljes online folyamaton.Véleményem szerint a mostani nagyon magas fokú digitális életforma nem tartható fenn hosszú távon, a járvány elmúltával az emberek részben vissza fognak állni az offline csatornák használatára, de az biztos, hogy nagyon meg fog nőni az online térbe vetett bizalom" – mondta el Holló Bence, a Cofidis Magyarországi Fióktelepének vezetője.
A kutatásból kiderült, hogy a járvány előtt a magyarokat nem igazán hozták lázba a pénzügyi technológiai újdonságok.
Kevesebb, mint egyötödünk (18 százalék) szeretett volna első lenni új termék kipróbálásban. Ugyanakkor vannak területek, amelyekre a koronavírus előtt is pozitívan reagáltunk: ilyen például az elektronikus aláírás (59 százalék), az pénzügyi ügyintézés nyomon követése online (58 százalék) és a mobiltelefonnal történő érintős fizetés (57 százalék).
Az igazán innovatív fintech megoldások – mint a virtuális pénz, a tenyeres fizetés, a hangalapú, hanggal irányítható funkciók (keresés, vásárlás), valamint a chatbot vagy videóchat alapú ügyintézés – a lakosság kevesebb, mint negyven százalékát érdekelték februárban. Az ő arányuk egész biztosan nőni fog az előttünk álló hónapok során.