A koronavírus-járvány miatti bezárások az aukciósházakat is elérték. Az egyik legnagyobb szereplőnek számító, londoni székhelyű Sotheby's bezárta az irodáit Londonban, Hongkongban, Dubajban, Genfben, Milánóban, Párizsban, valamint New Yorkban is.
A személyes jelenlétre épülő műkincspiaci árverések befagytak. A legnagyobb riválisnak számító Christie's szintén azonnal lépett, és pillanatok alatt bejelentette az aukciók elhalasztását
– írja az Asia Times.
A bezárások és a halasztások sorának első nagy bejelentése az volt, amikor kiderült, elmarad az Art Basel Hongkong, amely tavaly rekordszámú, 88 000 látogatót vonzott. A később sorra érkező hasonló bejelentések pedig súlyos csapást jelenthetnek az iparág számára. A Financial Times elemzése szerint ugyanis
a műkincspiaci vásárok óriási növekedésnek indultak a 2008-2009-es válságot követően. Míg 12 évvel ezelőtt csupán 140 ilyen nemzetközi rendezvényt tartottak, 2019-re ezek száma fölment egészen 300-ig.
Ráadásul az Art Basel/UBS legutóbbi felmérése alapján a nagy galériák az eladásaiknak átlagosan 45 százalékát bonyolítják ezeken az eseményeken.
A műkincspiaci szereplők azonban nem teljesen pesszimisták. A londoni székhelyű Bonhams egyik igazgatója például jelezte, a jelenlegi helyzet az egész iparágra nézve fenyegetést jelent, azonban úgy hiszi, a szektor képes lesz átmanőverezni magát a nehézségeken.
Az árveréseknek ugyanis csak a személyes részvételre épülő formája tűnt el hirtelen.
Az online aukciók ezzel együtt hatalmas lendültet vettek. Ez pedig igen különös helyzetet idéz elő a szektorban.
A Bonhams igazgatója, Giles Peppiatt meg is jegyezte, amikor régen az első online aukciók elindultak, számos szereplő kétkedve tekintett a jelenségre, és attól félt, az internet elszívja a teret a személyes jelenlétre épülő árverésektől. Most azonban fordult a kocka, és épp az internet lehet az iparág megmentője.
Nem véletlen, hogy a Christie's America például azonnal reagált az új helyzetre, és felgyorsította az online értékesítési platformjának átprogramozását. Jen Zatorski, a Christie's America elnöke közölte, a műkincspiac és az ügyfelek készek és vágynak is arra, hogy digitálisan továbbra is aktívak maradjanak.
A járvány azonban nem egységesen érinti az egyes aukciósházakat. Nagyon sokat számít a vállalat mérete és az, milyen területen működik.
Az igazi bajban a kisebb aukciósházak vannak, mivel nekik sokkal kisebb a likviditásuk, vagyis nehezebben élik túl a leállásokat
– fogalmazott Clare McAndrew, az Arts Economics vezetője.
Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A londoni Dixx Noonan Webb aukciós házelnöke, Pierce Noonan ugyanis úgy látja, a kisebb szereplők is nyerhetnek a mostani helyzeten. Kiemelte, most a legfontosabb tényező a technológia, és ez jelenleg egy meghatározó pillanat a vállalatok számára.
Noonan cége elsősorban a kisebb gyűjtői műkincsekre fókuszál, például karórákra és ékszerekre. A cég pedig épp a jövő héten készül megtartani egy online aukciót, melynek során a vásárlók otthonról licitálhatnak. Hozzátette, a weboldaluk forgalma soha nem volt még ilyen nagy.
Mindez pedig a jelenlegi helyzet egy másik fontos aspektusára is rávilágít. Egyfelől a kellő tőkével rendelkező műgyűjtők is otthon vannak a járvány idején, és az interneten keresztül folytatják a vásárlást. Ha tehát a technológia rendelkezésre áll, a forgalom nem omlik össze.
Másfelől pedig a koronavírus-járvány hatalmas felfordulást okozott a befektetési eszközök területén.
Sokan úgy látják, ilyen időszakokban érdemes értékálló és fizikailag is stabil befektetésekbe menekülni. Erre pedig tökéletes példa a műtárgy
– olyan eszközökkel szemben például, mint a fizikai arany.
A művészet mindig túléli a katasztrófákat – hangsúlyozta Kathryn Brown, a brit Loughborough University műkincspiaci szakértője. Kiemelte, az emberek az első világháború idején is vásároltak műtárgyakat. Brown egy érdekes példaként említi a francia költő, Guillaume Apollinaire esetét, aki a lövészárkokból levelezett egy párizsi műgyűjtővel, tanácsokat adva neki, mit érdemes megvennie.
Ezt a véleményt erősítette meg a Christie's elnöke, Jussi Pylkkanen is, aki elmondta, nem érzi, hogy különösebben visszaesett volna az érdeklődés az ügyfeleik részéről.
A Financial Times elemzése pedig arra is rámutatott, hogy a műkincspiaci szereplők valóban képesek is meglovagolni az online tér kínálta lehetőségeket. Az Invaluable adatai szerint például
míg 2009-ben az online aukciós eladások csak a teljes tranzakciók 3,5 százalékát tették ki, addig ez az arány 2019-re fölment 11,8 százalékra.
Ráadásul külön érdekesség, hogy az Art Basel/UBS elemzéséből kiderült, a vagyonos műgyűjtők 61 százaléka az Instagramot használja kiindulási pontként a vásárláshoz.
A keresletnél azonban nagyobb gondot okozhat a kínálat. Sok eladó ugyanis úgy láthatja, ez nem a megfelelő alkalom arra, hogy belépjen a piacra.
Vagyis ha valaki most arra számít, hogy könnyen hozzájuthat egy alaposan leértékelt Picassóhoz, az nagyot csalódhat
– mondta McAndrew, az Arts Economics-tól. Egyelőre tehát abszolút nem látszik, hogy megjelentek volna a pánikeladók, akiknek sürgősen szükségük van készpénzre – tette hozzá.
A szakértők ezzel együtt kiemelték, ahogy a járvány elvonul, a személyes részvételű aukciók is vissza fognak térni, először várhatóan Ázsiában. Peppiatt, a Bonhams igazgatója hangsúlyozta, bármennyire is népszerűek az online aukciók, ezek nem tudják teljesen helyettesíteni a személyes jelenlétet.
Az élő árveréseknek ugyanis megvan a saját, különleges hangulatuk, melyek a licitálási kedvet is befolyásolják.
Ha ugyanis az emberek személyesen tapasztalják meg élőben ezt a légkört, a drámát, akkor sokkal lelkesebben vásárolnak.