A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg - tették hozzá.
A KSH honlapján közzétett részletezés szerint:
2020. márciusban:
2020. január–március időszakra:
A világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé fogja látványosan megérezni a leállások hatásait, és azt is jelentős látenciával, ahogy azt látjuk is a márciusi adatokból - hívja fel a figyelmet kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
Mivel egyrészről jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban – és a közszférában - az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások vannak, amik túlnyomó többségben végrehajtásra is kerülnek.
Ezenfelül a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, így a munkaerő-kínálat várható megugrása elsősorban az eddigi jelentős bérnövekedési dinamikát fogja lassítani, de a fordulatnak minimális az esélye. Ágazati szinten a leginkább érintett terület a teljes keresletkieséssel szembesülő, és elsősorban alacsony képzettségűeket foglalkoztató turizmus, vendéglátás – ezekben a szektorokban a legjelentősebb a fizetés nélküli szabadságra küldöttek aránya is -, míg például a szintén leálló légi közlekedésben a pilótákat és a technikai személyzetet szinte lehetetlen lenne gyorsan pótolni újraindulás esetén, így itt inkább a megállapodásra törekednek a cégek.
A kiskereskedelem és logisztika esetében pedig itthonról és külföldről is érkeztek hírek, hogy béremeléseket hajtottak végre a vállalatok a megnövekedett kereslet és a „veszélyes" munkavégzés elismeréseként.
Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerő-kínálat növekedéséből az új belépők esetében gyengülő alkupozíciók, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni, de
jelenlegi ismereteink szerint így is valamivel 7 százalék felett alakulhat az idei bérdinamika
- teszi hozzá az elemző.
A KSH adatai szerint, részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt, megtört a beruházások hosszabb ideje tartó emelkedése, az első negyedévben a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, néhány területen azonban, például az egészségügyben és az információ, kommunikáció terén, jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások - jelentette a KSH.