Több mint 53 milliárd forint összegű innovációs pályázatot írtak ki

Budapest, 2018. szeptember 10. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Építőmérnök 200 konferencia megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémián 2018. szeptember 10-én. A tanácskozáson részt vesz András yorki herceg, II. Erzsébet brit királynő harmadik gyermeke. MTI Fotó: Kovács Tamás

A kormány szerdán elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, amelynek részeként péntektől több mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőségek nyíltak meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből – mondta az innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen.

Palkovics László kifejtette: a négy új pályázat az "innovációs lánc" minden szereplőjét érinti, támogatást nyerhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködések is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Forrás: MTI/Kovács Tamás

A kiírások a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési, innovációs képességének erősítését szolgálják.

A miniszter felidézte, hogy Magyarország globális szinten a 30-35. helyen, Európában a 20-23. helyen szerepel az innovációt tekintve, és megjegyezte, hogy ezek jó eredmények, de azt nem indokolják, hogy elégedettek legyünk. Különösen azért, mert ma az innováció jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen egyre inkább tudásalapúvá válik a gazdaság. A tapasztalatok szerint

minden egy forint kutatási támogatás öt-hat forinttal növeli meg az adott vállalkozás nyereségességét.

Magyarország 2018-ban a bruttó hazai össztermék 1,53 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt a mértéket szeretnék 3 százalékra emelni – jelezte a tárcavezető.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy nemrég létrejött a tanácsadó szerepet betöltő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelyben a tudomány, a gazdaság és az állam is képviselteti magát, a márciusi első ülésen tárgyalták is a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amelyet a kormány szerdán fogadott el. Az NKFIA égisze alatt jóváhagyott, 145 milliárd forintos pályázati keretből idén a teljes forrás mintegy 40 százalékát, 62 milliárd forintot fizetnek ki a kutatóknak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejárata Forrás: MTI/Róka László

Az ebből pénteken meghirdetett 53 milliárd forintos pályázatok között újdonság a KKV Start Innováció pályázata, illetve folytatják a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatását.

Egyszerűbbé válik a szellemi védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtása, továbbá a magyar egyetemi hallgatókat külföldi tanulmányok elvégzésére is ösztönzik – ismertette Palkovics László.

Kitért arra is, hogy a következő öt évben 18 nemzeti labort hoznak létre, az erre szánt 90 milliárd forintból idén 14 milliárd felhasználását tervezik. Közöttük van a korábban nem is tervezett, de a járvány miatt kiemelten fontossá lett Virológiai Nemzeti Laboratórium, amelyet Jakab Ferenc virológusprofesszor szervez és irányít majd, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó labor, amelyet Bokor József professzor és a Sztaki szervez.

Mint említette: eddig 24 koronavírus-kutatással foglalkozó projektet finanszírozott az ITM, mintegy 3 milliárd forinttal. Ebben szerepel a lélegeztetőgépek fejlesztése, a vírus megismerését, diagnosztikai eljárásokat szolgáló programok vagy a gyógyszerfejlesztések támogatása.

Az ország kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében újabb 7 milliárd forintot biztosítanak hasonló célokra, például a hazai védőmaszk- vagy éppen vakcinagyártás megteremtésére.

Palkovics László Forrás: MTI/Kovács Tamás

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a pénteken megnyílt pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elmondta: ezekre a kutatók és a vállalati szektor egyaránt nagyon várt. A járványhelyzet ugyanis még inkább felszínre hozta, hogy mennyire fontos e két terület együttműködése.

Kiemelte, hogy

több mint 40 milliárd forint jut a piacvezérelt kutatás-fejlesztési támogatásokra,

hogy az egyetemek, vállalatok együttműködésében ne csak prototípus készüljön egy fejlesztésből, hanem olyan szolgáltatás vagy termék, amely megállja a helyét a világpiacon.

A kkv startprogramra 12 milliárd forintot irányoztak elő, elsősorban olyan mikrovállalkozásoknak, amelyek soha nem pályáztak innovációs célokra, de ötleteiket megvalósítva akár a jelenlegi kétszeresére, kétezerre is lehetne bővíteni a vállalkozói partnerek számát - mondta Birkner Zoltán.

Hozzátette, hogy

a hazai egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeit 50 millió forinttal támogatják,

a védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtásánál pedig 80 millió forintot fordítanak arra, hogy előfinanszírozással segítsék az új bejegyzéseket.

Említést tett arról is, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest mostanáig 30 százalékkal több vállalatnak tudtak segíteni idén támogatásokkal, adminisztrációs terhek csökkentésével vagy pályázatok benyújtásánál. Egy hónap alatt 10 milliárd forint előleget biztosítottak a hozzájuk irányuló 5700 megkeresés alapján.