A nemzetközi hangulatot követve lefordultak a hazai részvények a múlt héten. A hangulatot rontották a járvány második hullámától való félelmek, járványügyi szakértők figyelmeztetései a gazdaságok újranyitásának veszélyeiről, a Fed elnökének igencsak borúlátó szavai, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek éleződése is.
A BUX csütörtökig fokozatosan süllyedt, míg pénteken pozitív korrekcióval próbálkozott sikertelenül, így a hét utolsó napján is esett. A BUX összesen 2,2 százalékkal értékelődött le a múlt hét során. Az OTP hétfőn még megközelítette a 9500 forintot, majd csütörtökig 8760 forintra zuhant, pénteken egy kisebb felpattanást követően 8850 forintra esett vissza, ami egy hét alatt 4 százalékos veszteséget jelentett.
A Mol hétfőn még 2080 forint felett is járt, majd folyamatosan 1980 forintra esett, a hetet is csak kissé feljebb zárta, így egy hét alatt 2,3 százalékot süllyedt az olajrészvény.
Nagy lendülettel lokális csúcsra, 7150 forintra ugrott a Richter, de végül nem tudta megtartani a 7000 forint feletti szintet,
így 6875 forintra süllyedve, 0,4 százalékot esett egy hét alatt.
Az első negyedéves eredményekre várva megostromolta a 400 forintos szintet a Magyar Telekom szerdán, de a befektetők nem örültek túlságosan a forint gyengülése által okozott váratlan veszteségnek, így péntekre 385 forintig estek a részvények, amivel egy hét alatt 1,5 százalékot veszített értékéből. A Magyar Telekom árbevétele és EBITDA-ja ugyanakkor megfelelt a várakozásoknak.
Nem volt szerencsés hete a forintnak sem, már a hét elején visszagyengült 350 fölé az euróval szemben. Szerdán váratlanul nagyot gyengült, teljesen indokolatlanul, majd minimálisan folytatta a gyengülést, így pénteken már megközelített a 355-ös szintet is, a forintot még a kifejezetten kedvező hazai GDP adat sem hatotta meg.
Az első negyedéves 2 százalékos növekedéssel az uniós rangsorban a negyedik legmagasabb növekedést érte el a hazai gazdaság, míg az uniós átlagot, és több régiós országot is messze meghaladta.
A forint közel 1,8 százalékot gyengült az euróval, valamint 1,7 százalékot a dollárral szemben, míg a közös fizetőeszköz 0,2 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben. A forinthoz hasonló mértékben gyengült egyébként a cseh korona is, míg a zloty visszaesése kisebb mértékű volt.
Pozitív kezdés után elromlott a hangulat az európai tőzsdéken hétfőn, mivel a gazdaságok újraindításával kapcsolatos optimizmust ellensúlyozták a járvány második hullámával kapcsolatos aggodalmak, amit alátámasztottak a dél-koreai és német fertőzöttek újra növekvő számai. Az esést a ciklikus részvények vezették. Az európai tőzsdék többsége végül 0,3-1,6 százalékkal süllyedt. Eséssel indult a kereskedés a tengerentúlon is, azonban a kereskedés végére szépítettek a vezető indexek a technológiai szektor vezetésével, mivel az amerikai befektetők inkább az újraindulásnak örültek. A Dow Jones így is 0,45 százalékot esett, az S&P 500 gyakorlatilag stagnált, azonban a Nasdaq 0,78 százalékkal emelkedett.
Kedden nehezen találták az irányt az európai tőzsdék, végül néhány kivétellel a defenzívnek számító telekom, egészségügyi és közműszektor vezetésével enyhén emelkedtek.
A bizonytalanságot a járvány újabb hullámától való aggodalmak okozták, miután a kínai Vuhan tartományban, Dél-Koreában és Németországban újra felbukkant, illetve gyorsult a koronavírus terjedése.
A Vodafone 8,7 százalékkal drágult arra a hírre, hogy nem csökkentette az osztalékot.
Ellentétes hatások miatt kissé süllyedt a DAX. A ThyssenKrupp és az Allianz kiábrándító beszámolói lefelé, míg a ProSiebenSat1 egy nagybefektető vásárlásai miatt, a Deutsche Post pedig az áruszállítás normalizálódásának jelei miatt felfelé húzta a német indexet. A tengerentúlon azonban alaposan elromlott a hangulat, miután a járványügyi szakértők figyelmeztettek, hogy a gazdaság túl korai nyitása a járvány terjedésének gyorsulásához vezethet, aminek súlyosabb gazdasági következményei lennének. A kereskedés végére mintegy 2 százalékkal zuhantak a vezető amerikai indexek.
Szerdán az utazási cégek, az autógyártók és a bankok húzták le az európai tőzsdéket a járvány újabb hulláma miatti aggodalmak és Jerome Powell Fed-elnök borúlátó beszéde miatt. A Fed elnöke arról beszélt, hogy elhúzódhat a kilábalás a járvány miatt, ami sorozatos csődöket okozhat. Nagyot zuhant a Commerzbank és az ABN Amro, mivel a céltartalékok miatt veszteséges negyedévet zártak. Tovább romlottak az európai cégek eredménykilátásai is: a második negyedévben 46,7 százalékkal zuhanó eredményekre számítanak. Powell szavai a tengerentúli tőzsdéket is lerántották, nagyot estek a bankrészvények a csökkenő amerikai hozamok miatt. A vezető európai indexek 1,5-2,9 százalékkal, az amerikaiak 1,6-2,2 százalékkal csökkentek.
Estek az európai tőzsdék csütörtökön is, mivel a befektetők a válság elhúzódása miatt aggódnak. Noha az esést a kiskereskedelmi, élelmiszeripari és ipari szektor vezette, az európai bankszektor index történelmi mélypontra zuhant. Az európai indexek végül 1,3-2,8 százalékkal kerültek lejjebb. Mélyben kezdték a kereskedést az amerikai tőzsdék is, azonban napközben élesen fordultak, mivel
a befektetők a gazdaságok újranyitása miatt gyors talpraállásban reménykednek, szemben a Fed vezetők és az egészségügyi szakemberek aggodalmaival. A gazdaságok várt élénkülésével erősödhet az olajkereslet is, így szárnyaltak az olajárak, magukkal húzva az energiaszektort.
A vezető amerikai indexek 0,9-1,6 százalékkal emelkedtek.
Pénteken némileg feljebb korrigáltak az európai tőzsdék, azonban így is jelentős, heti 2,3-6 százalékos veszteséget mutattak. Az amerikai tőzsdék pénteken lefelé vették az irányt, majd felfelé korrigáltak, így egy hét alatt mintegy 1,2-2,7 százalékkal kerültek lejjebb a vezető indexek, a hangulatot az ismét élesedő amerikai-kínai kereskedelmi ellentétek rontották, a szabadesést mutató, az előző havi 8,3 százalékos visszaesés után, 16,4 százalékkal zuhanó kiskereskedelmi adatok mellett, azonban az újranyitás miatti optimizmus ellensúlyozta a negatív híreket.