A nagyobb állami közszolgáltató cégek, így a MÁV, a Volán, a víziközmű-cégek, valamint a kisebb, közszolgáltatásban működő vállalatok
mintegy kétezer munkavállalót tudnának felvenni azonnal.
Az óriási munkaerőigény ezeknél az állami vállalatoknál a koronavírus-járványban sem változott, aminek az oka, hogy a következő években jelentős számú nyugdíjazás várható a személyi állományokban.
A jövőben egy egységes adatbázis jöhet létre az állami vállalatok munkaerőigényének felmérését követően,
mely egyszerre segítheti ezen cégek toborzását és a munkanélküliek elhelyezkedését.
Áprilisban és májusban összesen 280 új munkavállalót vett fel a Volánbusz, ezzel az autóbusz-vezetők létszáma 166-tal emelkedett. A járatkapacitás mindössze tíz százalékkal csökkent a járványhelyzet idején bevezetett tanszüneti menetrend életbe lépésével, ezért volt szükség minden új munkaerőre.
A MÁV-Startnál is folyamatosan fel tudják venni a dolgozókat, bár azt még nem látják, hogy az utasszámcsökkenés és a vonatpótló autóbuszok forgalomba állása hogyan befolyásolja majd a munkaerő iránti igényt.
A MÁV-nál és a Volánbusznál is megkapták a dolgozók az idei évre tervezett, átlagosan tízszázalékos béremelést, és a kormányzat megerősítette szándékát a fenntartásukba tartozó vizesek bérrendezéséről is.
A Magyar Posta azzal, hogy piaci alapú működésre váltott, nem vehet igénybe állami támogatást a bérek rendezéséhez, noha a postások fizetésének emelése is nélkülözhetetlenné vált. A posta önerőből nem tudja megadni a szükséges béremelést. Ezért a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek vezetői
közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez annak érdekében, hogy a vonatkozó irányelv módosításával ne minősüljön tiltott állami támogatásnak a postai dolgozók bérének rendezése,
a 15 millió euró feletti állami hozzájáruláshoz pedig ne kelljen külön uniós eljárás, írja a Magyar Nemzet.