„Az eddig hozott intézkedések megfelelők és arányosak" – erősítette meg Csányi Sándor szavait a Világgazdaságnak adott interjújában Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter szerint a gazdaságvédelem eredményességéről a munkanélküliségi rátánál pontosabb képet ad az álláskeresési rendszerbe jelentkezők száma, amelynek esetében a járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezres növekedést lehetett tapasztalni.
A csúcspont három héttel ezelőtt érkezett el, azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint amennyien be.
Ugyanakkor van mintegy 250 ezer ember, aki a mostani gazdasági krízis előtt sem helyezkedett el, ez a szám akkor is annyi volt, amikor 3,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta – mondta a tárcavezető. A kormány programjai mintegy 1,2 millió embert értek el, ezen belül csak a Kurzarbeit típusú bértámogatás 195 ezer főt.
A miniszter elmondta azt is, hogy az első ütemben nem akarták az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltek pénzt a célok mellé,
így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére is.
Ha a következő szakasz újabb jelentős gazdasági károkat okoz, az mindenképp könnyebbség, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák kiépültek, köztük például a bértámogatási rendszer, ahol tízből hat kérelmet mikrovállalkozás nyújtott be, csak minden huszadik jelentkező volt nagyvállalat.
Palkovics László a 2050-ig elérendő karbonsemlegesség témájában az atomenergián túl a napelemparkok mellett érvelt a szélerőművekkel szemben. A kkv-stratégia kapcsán a tárcavezető arra mutatott rá, hogy a kisvállalati szektor visszatérő problémája volt a tőkehiány, de most már nem az, utalva arra, hogy
ilyen feltételekkel soha nem lehetett beruházási forrásokat elérni.
A 2021-2027-es uniós ciklus forrásai kapcsán a miniszter szerint legalább 30-40 százalékos emelkedéssel számolhatunk. „Reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon rendelkezésünkre" – fogalmazott a miniszter.
A Budapest–Belgrád vasútvonalat kormánybiztosként felügyeli Palkovics László. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy a kínai hitelszerződés áprilisi aláírásával a tervezésre, kivitelezésre vonatkozó szerződés is hatályba lépett, a konzorciumi partnerek már dolgoznak. A beruházás hazai szakasza 578 milliárd forintba kerül, ami az európai benchmarkokat alapul véve realitás, és 2025-re készülhet el.
Forrás: Világgazdaság