A koronavírus következtében kialakult válsághelyzetben a folyamatok nyomon követéséhez naprakész információk szükségesek. Ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a vállalati szektor aktuális állapotának feltárása céljából vállalati felméréseket végzett. Az első felmérésre március végén került sor a járvány elsődleges hatásainak felmérése céljából, majd ezt követte a júniusi második. Az eredmények alapján a gazdasági helyreállást jelzi többek között, hogy jelentősen csökkent a beszállítókkal kapcsolatban fennakadásokat tapasztaló vállalkozások és a leépítést tervező cégek száma, míg nőtt a létszám növelését tervezők aránya.
Augusztus utolsó napjáig még lehet jelentkezni a bértámogatási konstrukciókra - hívta fel a figyelmet György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László közölte: a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében a kormány több mint 226 ezer munkavállalónak nyújtott támogatást. A gazdaság védelme és újraindítása során a munkahelyek megerősítésére és új munkahelyek teremtésére helyezik a hangsúlyt, a bértámogatási programok meghosszabbítását nem tervezik - mondta. Az államtitkár kiemelte, hogy tizedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, az elmúlt héten 2456-tal lett kevesebb.
A járvány időszakában 806 vállalkozás kötelezte el magát beruházások mellett 377 milliárd forint értékben, amivel több mint 143 ezer munkahelyet védtek meg - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Nyíradonyban, ahol beruházástámogatási okiratot adott át. A kormány mindehhez 169 milliárd forint támogatást biztosított - tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy a 806 vállalatból 620 magyar vállalkozás.
A miniszter szerint a magyar gazdaság sikere a magyar embereken múlik, minél több vállalkozás sikeres, annál sikeresebb Magyarország. A kormány segélyek helyett a munkahelyeket megtartani kész, beruházó, fejlesztő vállalkozásokat támogatja - fűzte hozzá.
Az idén 7-9 százalék között lehet a GDP-arányos államháztartási hiány - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki hozzátette: a jövő évben azonban már elindulhat a konszolidáció. Az államtitkár megerősítette, hogy további gazdaságvédelmi kiadásokra lesz szükség, így az idei évre a korábban előre jelzettnél magasabb államháztartási hiánnyal számol a kormány. Hangsúlyozta, hogy ez a folyamat nem magyar specifikum, az EU mind a 27 tagállama visszaeséssel és az államháztartási hiány növekedésével számol 2020-ra. Jövőre azonban már elindulhat a konszolidáció.
A nyáron rekordok dőltek meg hiszen soha ennyi magyar turista nem nyaralt, nem pihent még belföldön, mint június-júliusban – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hivatalos podcastjában Guller Zoltán vezérigazgató. 1,2 millió magyar vendéget regisztráltak júliusban, 160 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Augusztusra vonatkozóan is hasonló adatokat várnak az MTÜ-nél.
Ha megnézzük közelebbről a magyar turisztikai tortát, akkor azt látjuk, hogy 38 százalékát a magyarok a fővároson kívül, belföldön töltik el, 4 százalékát Budapesten. A főváros kitettsége jelentős a külföldiekkel szemben, hiszen 96 százalékban külföldi turisták érkeznek, most azonban alacsony töltöttséggel üzemelnek a szálláshelyek - mondta a vezérigazgató.
Válaszd a hazait! elnevezéssel kampányt indít a kormány a hazai előállítású termékek népszerűsítésére - mondta Dunaharasztiban Nagy István agrárminiszter. Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben arról beszélt, hogy a világjárványban is megmutatta a magyar mezőgazdaság, hogy képes az önellátásra, a hazai élelmiszer-termelés sikeresen vette az akadályokat és gyorsan reagált a megnövekedett igényekre is. Mint mondta: a kormány célja, hogy a hazai élelmiszer-ellátás gerincét a családi gazdaságok, a magyar élelmiszer-előállító és -feldolgozó, kis- és középméretű vállalkozások alkossák.
Az agrárminiszter a héten a Magyar Nemzetnek adottinterjújában arról is beszélt, hogy ősszel parlament elé kerül az új bortörvény tervezete, az új jogszabály jelentős egyszerűsítéseket és bürokráciacsökkentést is hoz.
Annak érdekében, hogy növekedjen Magyarország vonzereje, folytatni kell a közúthálózat fejlesztését - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden, amikor átadta a 471. számú főút Debrecen-Hajdúsámson közötti, négysávosított szakaszát. Szijjártó Péter elmondta: 2010 óta félezer kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út készült el az országban, és hatezer kilométer főbb utat korszerűsítettek.
Közben elkezdődött az M81-es főút tervezése, amely az új komáromi Duna-hídtól az M1 és az M7 érintésével teremt négysávos kapcsolatot a szintén előkészületben lévő M8 autóútig - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Mosóczi László elmondta, a tervezési feladat közel 120 kilométer hosszúságú útszakasz négysávosítása az érintett települések elkerülésével, az M7 autópályán új csomópont létesítésével. A Komárom és Székesfehérvár közötti 85 kilométeres szakaszt az Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft.
2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban kötöttpályás beruházásokra várhatóan rendelkezésre álló forrásmennyiség sikeres lekötése érdekében húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született döntés. Az összesen 32 milliárd forintos ráfordítás a hazai közösségi közlekedés gerincét adó vasút infrastruktúrájának, szolgáltatásainak korszerűsítése, versenyképességének növelése mellett a magyar gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul - jelezte Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Újra forgalomba állt hétfőtől az emeletes KISS motorvonat a Budapest-Nyugati-Vác-Szob vasútvonalon. Az esemény sajtótájékoztatóján Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2010 óta több mint 1300 milliárd forintból valósított meg európai uniós társfinanszírozásban vasúti projekteket.
Az új szerelvények mindenben megfelelnek a 21. század elvárásainak, azok minden korosztály számára kényelmesen, akár babakocsival vagy kerékpár szállítására is használhatóak, és valós alternatívát jelentenek az autós közlekedéssel szemben. A következő jármű tesztüzemét a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon indítják el szeptemberben.
A bejelentés hírére a tokiói tőzsde hatalmas zuhanással reagált. A Reuters beszámolója szerint a lemondást a miniszterelnök megromlott egészségi állapotával magyarázta, hozzátéve: mindenképpen szerette volna elkerülni, hogy ez befolyásolja kormánya működését. Köztudomású, hogy évek óta krónikus betegséggel (fekélyes vastagbélgyulladással) küzd.
Abe Sinzó azonban nem csupán a leghosszabb ideje regnáló japán kormányfőként vált ismertté, az elemzők egy teljes gazdasági irányt (Abenomics) kötöttek a nevéhez az elmúlt évtizedben. Ez három pilléren nyugodott: a jelentős költségvetési élénkítésen, az extrém laza jegybanki politikán (kiegészülve az inflációs cél megemelésével), valamint a strukturális reformokon. Mindazonáltal évek óta érik kritikák a nagyszabású tervet, melynek sikere igencsak megkérdőjelezhető.
A brit Tesco bejelentése szerint, további 16 ezer munkahelyet hoznak létre a járvány alatt megnövekedett online értékesítés kiszolgálására. Ugyanakkor valójában arról van szó, hogy a cég a járvány miatt felvett 16 ezer fős kiegészítő létszámú munkaerőt véglegesíti. Ám a vállalat közlése szerint, így is mindez 10 ezer előkészítő-válogató munkatársat jelent, akik az online rendelésekkel foglalkoznak majd, és 3 ezer gépjárművezetőt a szállítások teljesítéséhez. Továbbá növelik a logisztikai központokban és a hagyományos egységekben dolgozó munkatársak számát is.