Szeptember közepén a japán Parlament hivatalosan is miniszterelnökké választotta Szugát, miután elődje Abe Sinzó augusztusban, egészségügyi okokból, lemondott tisztségéről. Szuga Josidie igen nehéz helyzetben veszi át a vezetést, mivel Japán egyébként is komoly gazdasági kihívásokkal néz szembe, melyeket csak súlyosbítottak a koronavírus-járvány hatásai.
Abe Sinzó politikája korábban olyannyira karakteres volt, hogy az általa kijelölt gazdasági irány saját nevet (Abenomics) is kapott a gazdasági szaknyelvben.
Ennek három alapvető pillére volt: az élénkítő költségvetési politika, a laza és támogató jegybanki (monetáris) politika, valamint a strukturális reformok. A szakértők korábban azért bírálták a modellt, mert Abe kormánya – sokak szerint – nem volt képes kellően megvalósítani a kritikus fontosságú strukturális átalakításokat.
A Szuga által kinevezett új kabinet már önmagában is jelzi, hogy az új kormányfő folytatni kívánja elődje politikáját, ahogy számos minisztert a helyén hagyott. Mindazonáltal több új szereplő is érkezett pártjának (Liberális Demokrata Párt) különböző szegmenseiből, ami viszont arra utal, hogy némileg új irányok is megjelenhetnek a kormányzásban – idézi a CNBC az Eurasia Group friss jelentésének megállapítását.
Az elemzést jegyző Scott Seamen szerint
Szuga elsősorban arra fókuszálhat, hogy minden akadályt eltávolítson, amely korlátozhatná a gazdaság talpra állítását, illetve várhatóan újabb élénkítéseket is bevezetnek majd.
A Reuters beszámolója szerint Szuga az első miniszterelnöki sajtókonferenciáján hangsúlyozta, mindent meg fog tenni a munkahelyek megvédése érdekében, miközben a kormánynak szembe kell néznie a koronavírussal is.
Seamen számításai szerint jelenleg három intézkedés valószínűsíthető a japán gazdaságpolitikában. Először is a kormány várhatóan hozzányúl majd a 10 ezer milliárd jenes (95,44 milliárd dollár) vészhelyzeti alaphoz, érintve az idei évre vonatkozó második kiegészítő költségvetést. Emellett elfogadhatnak egy harmadik kiegészítő büdzsét is, valamint a 2021-es évre kidolgozott rendes költségvetés várhatóan igen nagy lesz, támogatva az ország fellendülését. Emellett az elemző azt sem zárta ki, hogy akár az adórendszerben is könnyítések jöhetnek.
Mindazonáltal az elemzők szerint egyelőre nem várható, hogy Szuga jelentősen eltérne majd az Abenomics modelljétől.
Egyfelől azért, mert Szuga és Abe költségvetési politikai álláspontja igen hasonló, másfelől pedig azért, mert egyelőre nem valószínű, hogy az új miniszterelnök azonnal változtatna a jegybanki politikán – Japánban a kormánynak sokkal nagyobb hatása van a monetáris politikára, mint a fejlett országok többségében. Jövőre azonban már két új tagot is jelölhet a mostani kormány a monetáris tanácsba, vagyis némileg eltolódhat a jegybanki irány.