Tudja, hogy melyik országban isszák a legtöbb kávét?

Illustration: a cup with coffee beans, 29 Mar 2017 | usage worldwide

Ma van annak az italnak a világnapja, mely nélkül rengetegen el sem tudnák képzelni mindennapjaikat. Tudta, hogy a világon minden nap 2 milliárd csésze kávét fogyasztanak? Azt, hogy az Etiópiában vadon termő kávénövény termesztését először Jemenben valósították meg tudatos mezőgazdasági tevékenységként? Vagy azt, melyik ország termeszti a legtöbb kávét a világon? Összeállításunkból ezekre és sok egyéb kérdésre is választ kaphat a kávéról!

Nagyon rövid kávétörténelem

Bár a kávézás élménye gyakran az olasz kávékultúrával vagy épp a különleges minőségű etiópiai kávéterményekkel kapcsolódik össze, a kávé termesztett növényként valójában Jemen területéről indult el világhódító útjára, és csak viszonylag későn ért Európába - mutatja be a Kézműves kávék összeállítása.

A kávénövény Etiópiában és Afrikában őshonos, ahol mai napig vadon terem. A mai Jemen - a korábbi Arábia részeként - volt azonban az, ahol a termesztés kultúrája kialakult, valamikor a 6. század utolsó negyedében. A 15. századra már virágzó termesztés folyt az országban, és a kávé innen indult útjára. Ahogy a kínaiak számára a tea, úgy az araboknak a kávé volt a féltékenyen őrzött árujuk.

A kávébab a kávénövény magja: a cseresznyére emlékeztető termés felhasítása után a gyümölcshúsba ágyazott magok kiszedésükkel terméketlenné válnak. Éppen ezért csak mag formájában engedték meg a kávé kivitelét Arábiából. Oda Etiópiából az egyik legenda szerint szudáni rabszolgák révén került. A rabszolgák kávékészleteket vettek magukhoz, nehogy éhen haljanak az úton. Mekkába zarándokló utazók is vittek magukkal a saját hazájukba kávébabot.

Illusztráció Forrás: Biosphoto/Jean-François Mutzig / Biosphoto/Jean-François Mutzig

Egy másik legenda szerint az arabok 1505-ben saját maguk vitték el a kávét Ceylonba (ma Srí Lanka). Baba Budan állítólag valamikor a 17. század folyamán egy mekkai zarándoklatról hazájába, Délnyugat-
Indiába visszatérve a magával hozott termékeny magokból kisarjadó növényekkel terjesztette el a kávét Keleten.

Az 1600-as évekre olasz, német, francia, holland kereskedők egymással versenyezve igyekeztek meghonosítani a növényt a tengerentúli gyarmatokon. Az európai államok kávévetélkedésének külön története van, de a végén a hollandok kerültek ki abból győztesen, akik révén nemcsak a kor európai államaiban, hanem a világ számos más pontján, például egyes gyarmati területeken is elterjedt a növény.

A fekete ital útja Magyarországra

„A kávé Magyarországra vezető útja kanyargósabb volt, mint gondolnánk" – mondja Saly Noémi művelődéstörténész. „Először a törökök hozták be, de velük együtt el is tűnt, később, alig néhány évtized múltán másodszor is felbukkant, ekkor már Nyugat felől."

II. Rákóczi Ferenc annyira szerette, hogy 1710-ben Munkácsra, a kuruc táborba is utána kellett küldeni az utánpótlást. Először a bécsi udvar környezetében mozgó főurak és katonatisztek, valamint a külföldi egyetemeken tanuló diákok ismerkedtek meg a kávéval, és hozták haza a hírét. A kávézás a magyar diáknaplókban is felbukkan a 17. század végén.

„A török nyelvből örökölt kávé alak hosszan harcol a Nyugat-Európában használatos formákkal. Zrínyi 1645-ben, a Szigeti veszedelem két török szereplőjének kávézási jelenetében a ma is használt írásmódot választja" – mondja a szakértő a kifejezés etimológiájával kapcsolatban.

Eleinte csak törökök kereskedtek hazánkban kávéval. Az első pesti kávéárus Kávéfőző Balázs (Cavesieder Blasius) volt, aki eleinte az utcán árulta a frissítőt, majd 1714-ben nyitott üzletet. Vele kezdődik a pesti kávéházak dokumentált története, de vélhetően nem ő volt az első, és nem is az egyetlen az országban.

„A kávéház jobb, mint otthon" – az 1890-es években ez a népszerű mondás terjedt el Pesten. Az 1900-as évek elején Budapest kávéház-metropolisz volt: a kávéházak írók és művészek találkozóhelyei voltak és szerkesztőségeknek adtak otthont. A 20. század elején már 500 kávéház működött a fővárosban.

Elérkezett az idő, amikor már a távoli ültetvények látták el a még távolabbi részeit a világnak, például 1825-ben a Rio de Janeiro környéki ültetvényekről növényeket vittek Hawaiira, ahol a mai napig folyik a kávétermesztés, az USA egyetlen termőhelyén. 1878-ban brit telepesek meghonosították Kenyában a kávéipart, és bevezették a brit kelet-afrikai kávétermesztést az 1901-ben Réunionból származó növények szaporításával. 1887-ben a franciák ültetvényeket létesítenek, és 1896-ban kávécserjéket ültetnek Ausztráliában.

Arabica, robusta és a többi, amiről keveset hallunk

A kávénövények rendszertani besorolása körül jelenleg is több kérdőjel van. Annyi bizonyos, hogy a szó a latin Coffea kifejezésből származik, ami mintegy 25 féle kávénövény összefoglaló, nemzetségi neve, de ezeken belül is számtalan variációval találkozni.

A két legfontosabb faj az arabica, ennek egyik változata a meghatározó Brazíliában is, illetve a robusta. Úgy tartják, az előbbi adja a kellemesebb ízélményt, miközben koffeintartalma is alacsonyabb. Utóbbi keményebb, durvább ízvilágú, az ínyencek viszont az arabica és a robusta keverésével különleges élményekre is szert tehetnek. A világ kávétermésének több mint a fele arabica, ellenben a robusta igénytelenebb környezetben és akár 1000 méter alatti magasságon is elél, és kiválóan pörkölhető. A két főfaj mellett számtalan helyi variáns létezik a trópusi, illetve meleg éghajlatú kávétermelő országokban. Például az etióp variánsokat sokan gyümölcsös aromájúaknak, a kenyai kávét pedig a szakértők boros utóízűnek tartják, míg a jemeni kávé fűszeres, csokoládés aromával ajándékozza meg a fogyasztót.

Különleges kávéipar

A kávé világszerte kedvelt és fogyasztott ital, komoly helyi tradíciókkal és kulturális beágyazottsággal. Ugyanakkor érdekes körülmény, hogy nem minden országban népszerű, ahol termesztik: ahogy az Origo arról beszámolt, Ugandában, bár fontos exportcikk, amely rengeteg helyi gazdálkodónak biztosítja a megélhetést, helyben eddig jórészt mellőzött ital volt, amelyet csak most kezdenek maguknak felfedezni az ott élők.

Illusztráció Forrás: AFP/Mauricio Lima

Az ugandai kávétermesztés példája egyáltalán nem egyedülálló. A Világgazdasági Fórum portálján nemrég közzétett tanulmány szerint a kávéipar olyan különleges gazdasági szektora a globális mezőgazdaságnak, melynél különösen hangsúlyos a termelő országok gazdaságában betöltött szerepe, a kiegyensúlyozott ellátási láncok fenntartása, és természetesen a minőségbiztosítás is, amíg a kávé a fogyasztók asztalára eljut.

Néhány friss szám a globális kávéipar jelentőségéről és nagyságáról:

• A kávétermelés döntő többsége most is kisebb gazdaságokban, farmokon zajlik, a nagyipari ültetvények száma csekélyebb jelentőségű: nagyjából 25 millió kisgazdálkodó munkájának köszönhető a világ kávétermelésének 80 százaléka, a kávétermeléstől pedig közvetve összesen 125 millió ember megélhetése függ.
• Az elmúlt évtizedben a globális kávéipar értéke megduplázódott, és most nagyjából 100 milliárd dollárt ér. Ez azt is jelenti, hogy világszerte mindennap több mint 2 milliárd csészényi kávé fogy, úgy, hogy a piac átlagos éves bővülési rátáját 2020 és 2024 között 5,3 százalékra számolják.

• A fiatalabb generációk tagjai a vonatkozó felmérések szerint hajlandók többet fizetni a magasabb minőségű kávéért, mint az idősebb vásárlók, és az előrejelzések szerint e korosztályok tagjai lesznek fogyasztásukkal a kávéipar növekedésének egyik motorjai. Az adatok szerint a legjelentősebb kávéfogyasztók piaci szempontból a 19-34 éves korosztály tagjai.
• Ha megnézzük a legnagyobb kávétermelő országok rangsorát, akkor számos olyan országot látunk az élmezőnyben, melyek elsőre talán meghökkentők. Az bizonyos, hogy 2020-ban is, ahogy 150 éve mindig, Brazília lesz a világ legnagyobb kávétermelő országa, nagyjából 3,5 millió tonnával. A második helyezett azonban Vietnám, amit Kolumbia, majd Indonézia követ. Etiópia az ötödik, és a lista további részén is - értelemszerűen - ázsiai, afrikai, illetve közép-amerikai országok találhatók.
• A világ globális kávétermelése idén várhatóan 11 millió tonna körül alakul.

Forrás: Origo

Kávét jelenleg több mint 70 országban termesztenek, és árucikként a világ egyik legfontosabb terméke. A kávé globális jelentőségét vizuálisan gyakran az úgynevezett "kávéövvel" érzékeltetik. Ez azt mutatja meg, hogy mely országok azok, ahol - éghajlati adottságaiknak köszönhetően - a világ által fogyasztott kávé megterem. Ezeken belül is szokás külön jelölni a legnagyobb termelőket:

null

null

Kávéfogyasztás a világon

Nehéz lenne felsorolni valamennyi fogyasztási szokást, normát, amely a fekete frissítőhöz kapcsolódik a világ megannyi kávéfogyasztó országában. Az azonban biztos, hogy a kávéivásnak a fogyasztás kultúráján túl jelentősek a gazdasági vonatkozásai is. Csak egy példa erre: egy néhány évvel ezelőtt készült elemzés szerint egyedül az USA-ban

a kávézáshoz köthető gazdasági tevékenységek 1,6 százalékát adták az ország éves GDP-jének.

A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization - ICO) adatai szerint egyébként a

legnagyobb kávéfogyasztó régiók közé az EU, illetve annak országai tartoznak.

A világlistát tavaly a finnek vezették, fejenként 12 kilogramm kávé megvásárlásával - úgy, hogy ebbe az átlagba a fiatalkorú lakosságot is beleszámolták, nélkülük a szám még magasabb lenne. Utánuk egy nem EU-tag, de európai ország, Norvégia következik, közel 10 kilogrammal, majd Izland, közel 9 kilogrammal. De a svédek, a dánok, a hollandok és a Belgiumban élők is mind nagy kávéfogyasztó nemzet tagjai az adatok alapján.

Kávézás Magyarországon

Magyarországon nagy hagyománya van a kávézásnak. A felnőttek 85 százaléka iszik rendszeresen kávét, naponta átlagosan 2,7 csészével. A kávézás minőségi fordulata az utóbbi években már érzékelhető Magyarországon is, azaz az évente kávéra fejenként elköltött nagyjából 6000 forintért egyre több minőségi kávét fogyasztunk. A Központi Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint Magyarországon 2018-ban 2,7 kilogramm volt az egy főre jutó éves kávéfogyasztás, ez mostanra úgy csökkent néhány tized kilogrammnyit, hogy megnőtt a fogyasztói érdeklődés a minőségi kávéélmény iránt.

Számos tévhit megdőlt a koffein kapcsán

A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást - írja Origóhoz eljuttatott összeállításában a Well PR. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 300 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést.

Melyik a világ legdrágább kávéja?

Sokan úgy tartják, a világ legdrágább kávéja a cibetmacskához köthető. Ugyanis ez az az állat, amellyel megetetik a kávécseresznyéket, hogy aztán összegyűjtsék ürülékéből a babokat, amiket megemésztetlenül "bocsát ki" magából a macska szervezete. Ellenben a bélrendszeren átjutva különleges aromát kapnak, az ital egyedülálló ízét a tisztítás és a feldolgozási eljárás során felszabadult enzimek adják. Egy csésze ilyen kávéért akár több tízezer forintnak megfelelő összeget is elkérhetnek Indonéziában. Ám mint az Origo bemutatta, a cibetkávénál is van jóval drágább: az "eljárás" hasonló, csak annak középpontjában nem macskák, hanem elefántok állnak.

Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de nem okoz függőséget. A kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, maximum egy-két napig tartó tüneteket vált ki csupán, például enyhe fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzetet.

Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a magas koleszterinszinttel, vagy a szabálytalan szívműködéssel sem.

Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak.

A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy attól – kiegyensúlyozott étrend esetén – nem kell tartani senkinek.

Ami azonban csak a közelmúltban bizonyosodott be: a kávénak a női szervezetre pozitív, egészségvédő hatása van.

Illusztráció Forrás: WellPR

A kávétartalmú italok fogyasztói védettebbek a kettes típusú cukorbetegség ellen, és kisebb arányban kapnak agyvérzést, mint koffeinkerülő társaik.