Részletes elemzés cáfolja a magyar és a román bérekkel kapcsolatos álhíreket

Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzése bemutatja, hogy mennyire szakmaiatlanok és félrevezetőek lehetnek azok a magyar és a román gazdaságot összehasonlító hírek, amelyek azzal a felütéssel kezdődnek, hogy „bezzeg Románia". Most azt bizonyították, hogy a magyar nettó átlagfizetés jóval magasabb, mint a román.

Sebestyén Géza, az Oeconomus kutatási igazgatója elemzésében a Privátbankár.hu júniusi cikkét vette példaként, mely szerint a romániai bérek azonos szinten vannak a magyarországi fizetésekkel. A szakmaiatlan álhír gyorsan megfutotta köreit a baloldali médiumok hasábjain, viszont

egyik baloldali szakújságírónak sem sikerült felfedezni a benne található temérdek módszertani hibát.

Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Sebestyén Géza elmondta, ezek közül a legfontosabb, hogy bár

azt állítják, hogy az átlagfizetést vizsgálják, ez egyáltalán nem igaz. Valójában egy nagyon speciális és kicsiny csoportnak a fizetéseit vetik össze.

Tehát a szaklap úgy nevezett elemzése egyáltalán nem reprezentatív. A kutatási igazgató kiemelte,nemcsak az a baj, hogy egy jövedelem kategóriát választottak ki, hanem hogy szándékosan azt a kategóriát, amellyel a lehető legrosszabb eredmények jönnek ki. Ráadásul ezt úgy tették, hogy

mindeközben teljesen figyelmen kívül hagyták a magyarországi és romániai adórendszer közötti eltéréseket.

Magyarán a Privátbankár azt az egyfajta munkavállalót választotta ki az elemzéséhez, akinek nincsenek gyermekei és családja sem. Miközben köztudott, hogy a magyar adórendszer egy családbarát adórendszer, amely jelentős kedvezményeket nyújt a házaspároknak és a gyermekes családoknak. A cikk pedig egyáltalán nem vette figyelembe ezt a tényt.

A kutatási igazgatója ismerteti a "Ki előzött le kit – avagy a gazdasági fake news megjelenése a magyar és a román bérekkel kapcsolatban" című elemzését. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Sebestyén Géza azzal folytatta, hogy szintén fontos hiányosság volt az összetétel-hatás figyelmen kívül hagyása. Átlagbéreket vet össze, de nem tér ki arra, hogy Romániában és Magyarországon teljesen ellentétes munkaerőpiaci folyamatok zajlottak. Míg

itthon a munkaerőpiaci fordulat keretében majd egymillió új munkahelyet sikerült létrehozni, addig délkeleti szomszédunknál csökkent a foglalkoztatottsági ráta.

Az idézett írás továbbá arról a tényről sem vett tudomást, hogy a romániai bérek eloszlása jóval koncentráltabb a hazainál.

A kutatási igazgató felhívta a figyelmet, hogy egy korrektebb elemzési keretben azt kaptuk, hogy

hazánk 2010-2018 között kifejezetten jól teljesített, 2019-ben pedig mindössze 3-4 ország produkált nálunk magasabb bérnövekedési ütemet a 30 európai ország közül.

Régiós viszonylatban a hazai bérek a román és szlovák bérek előtt, de a lengyel és cseh bérek után helyezkednek el. Az átlagos értékek által mutatott dinamika azonban különösen torzított jelen esetben, amikor a magyar foglalkoztatottsági ráta egyedülálló dinamikával növekedett.

Újságírói kérdésre kifejtette a szakember, hogy

az említett elemzésben annyi hibát találtak, hogy az vagy egy totális szakmai baklövés, vagy szándékos félrevezetés.

Sebestyén Géza végül megállapította, hogy a fentebb felsoroltak miatt a román nettó átlagfizetés nem ér annyit, mint a magyar. Annyira nem, hogy míg egy átlagos munkaképes korú magyar ember esetében a jövedelem vásárlóértéke 3.176 euróval nőtt 2010-2018 között, addig egy román ember esetében ugyanez az érték mindössze 2.735 euró volt.