Az elmúlt hetekben több fontos bejelentés is érkezett Szaúd-Arábiából az úgynevezett Vision 2030 projekttel kapcsolatban. A Saudi Aramco állami olajipari óriásvállalat például közölte, befagyasztja a többmilliárd dolláros beruházását a Sempra Energy Port Arthur cseppfolyósított földgáz (LNG) termináljában. Emellett elhalasztja a 20 milliárd dolláros beruházását egy hazai finomítási és petrolkémiai projektben. Az ok: a készpénz-tartalékolás.
Nem sokkal korábban szaúdi kormányzati források úgy nyilatkoztak a Wall Street Journalnek, hogy
mégsem valósul meg a 200 milliárd dollárosra tervezett napelem farm, amelyet a japán SoftBankkal közösen hoztak volna létre. Rijád most azt tervezi, hogy inkább több, kisebb napenergia projektet valósítanak meg.
Ezek után pedig kiderült, az egész Vision 2030 zászlóshajó projektje, a Neom nevű okosváros építése is kérdésessé vált. Erről azonban nem mond le a kormány, az olajminisztérium bejelentette, pénzügyi segítséggel támogatják a fejlesztést.
A teljesen megújuló energiákkal működő város a gazdasági diverzifikációs tervek legfontosabb beruházása lesz, de az Oilprice.com elemzése kiemeli, az egész terv sajátos iróniája, hogy az olajbevételekre épülő gazdasági modelltől való eltávolodás az olajexportból befolyó bevételeken múlik.
Ezek a bevételek viszont idén igencsak megcsappantak, ahogy a járvány miatt jelentősen csökkent a globális olajkereslet.
Jóllehet korábban is bizonytalan volt, hogy az eredeti tervek szerint kivitelezhető lesz-e az egész Vision 2030 (az elképesztően magas költségek miatt), a királyság eddig reálisan építhetett arra, hogy nem a költségvetésének kell egyedül finanszíroznia az egészet.
A legfontosabb alapot a Saudi Aramco masszív bevételei, illetve a részvénykibocsátásából befolyó tőke jelentette.
Az elmúlt hónapokban viszont az olajár mélyrepülése a Saudi Aramcót is súlyosan érintette, aminek következtében a vállalat bevételei csökkentek – részben épp e miatt kellett leállítani bizonyos beruházásokat. Vagyis jelenleg az a helyzet állt elő, hogy Szaúd-Arábiának nincs elegendő olajbevétele ahhoz, hogy finanszírozza az olajbevételektől valló függés leépítését.
Ráadásul a történelem iróniája, hogy néhány éve az elemzők még pont arra hívták fel a figyelmet, hogy ha az olajár magasan marad, akkor a királyságnak nem áll majd érdekében a Vision 2030 megvalósítása. Most pedig ennek épp az ellenkezőjét láthatjuk.
Mindeközben a szaúdi gazdaság általános állapotán is jól látszik az olajpiac megroppanása. Az idei második negyedévben a GDP csökkent, a költségvetési hiány pedig 29 milliárd dollár volt. A kormány megszorító intézkedéseket vezetett be, a kiadásokat pedig csökkentette.
Emellett viszont a Saudi Aramcónak ki kell szolgálnia a részvényeseket, így a 75 milliárd dolláros osztalékfizetést fenntartja.
Szaúd-Arábia helyzete tehát igen különleges, azonban a nehézségei több dologra is rávilágítanak. Egyfelől arra, hogy az olyan nagyszabású terveket, mint a Vision 2030 nem lehet egyik napról a másikra, kockázatmentesen végrehajtani. Bár feltehetőleg a projekt nem áll le, de komoly módosításokra lesz szükség, például a napelem farm esetében is. Másfelől az is jól látszik – miként legutóbb Kuvait példája mutatta –, hogy egyre kockázatosabb, ha egy ország túlságosan csak az olajpiaci bevételektől függ.