Az eddigi válságkezelő intézkedések további eredményeit sorolva Tállai András közölte, a jövő év közepéig akár 2500 milliárd forintot is a banki ügyfeleknél hagyhat a hitelmoratórium, a kormány emellett már 900 milliárdot fordított gazdaságvédelemre, bővítette a családok, a fiatalok és a vállalkozások támogatásait.
A tavasszal bevezetett munka- és adóügyi, illetve más lépések
nagyjából egymillió munkavállaló helyzetén segítettek, ezen belül a bértámogatások majdnem 300 ezer állás megvédését garantálták.
A hitelmoratórium 1,6 millió banki ügyfélnél hagyhat idén 2000 milliárd forintot, a lehetőség célzott meghosszabbítása pedig jövőre újabb 450 milliárdot jelenthet több százezer ügyfélnek - emelte ki az államtitkár.
A belpolitikai szereplők között a válságkezelésről kialakult szócsatára reagálva az államtitkár azt mondta, a fenti felsorolás eltér attól a listától, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány állított össze annak idején, 2008-2009-ben válságkezelés címén.
A baloldali kabinet akkor egyebek mellett jelentősen megemelte a forgalmi adót, növelte a jövedéki adót, a személyi jövedelemadónál pedig kialakította a rendszerváltozás egyik legnagyobb adóügyi átverését, az úgynevezett szuperbruttósítást.
Emellett befagyasztotta a családi pótlékot, a gyes hároméves időszakát egy évvel csökkentette, miközben a táppénz tíz százalékkal apadt. Megszűnt a 13. havi nyugdíj, 62-ről lépcsőzetesen 65 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár. Bért csökkentettek a közszférában, miközben országosan általános ingatlanadót vetettek ki" - emlékeztetett a kormánypárti politikus.
Megjegyezte azt is, hogy az egy évtizeddel ezelőtti és a mostani válsághelyzet összehasonlítása "bizonyos értelemben sántít", "a két krízis hordereje, lefolyása, hosszúsága eltérő, a 2008-as messze nem volt olyan pusztító, mint a mostani".
Szinte kizárólag a baloldali kormányok sorozatos hibái miatt fizetett végül mégis rendkívül nagy árat akkor a magyar társadalom
- mondta a Pénzügyminisztérium államtitkára, hozzátéve, hogy most sem adóemelés, sem megszorítás nem lesz.