Brutális zuhanással indult a hétfői ázsiai kereskedés az olajpiacon. A nyitás után nem sokkal 30 százalékos mínuszba került a Brent típusú olaj hordónkénti árfolyama, megütve a 32,05 dolláros szintet. Az amerikai WTI 27 százalékos mínuszban nyitotta a hetet – az így elért 30 dolláros szint 2016 februárja óta nem látott mélypontnak számított, és a Brent jó úton halad afelé, hogy az első öbölháború kezdete, 1991. január 17. óta a legnagyobb napi veszteséget könyvelje el.
A két olajtípus esetében a hétfői mélypont (közép-európai idő szerint délelőttig) a Brentnél 31,27 dollár volt (30,93 százalékos eséssel), míg a WTI-nél 27,34 dollár, 33,77 százalékos veszteséggel.
A WTI ára ugyancsak négyéves mélypontra süllyedt, és még soha nem esett ilyen sokat egy nap alatt. Az előző, 33 százalékos történelmi rekord az első öbölháború kezdetéhez kötődik.
A Brent múlt hét pénteken 45,27 dolláron, 9,44 százalékos veszteségben, a WTI pedig 41,28 dolláron, 10,07 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. Az előző hét péntekén a Brent még 50,52 dolláron, a WTI pedig 44,76 dolláron zárt.
A háttérben elsősorban az áll, hogy a múlt héten, csütörtökön és pénteken összeült az OPEC, majd a külsős szövetségeseket is tömörítő OPEC+, hogy megtárgyalja, mit lépjenek annak érdekében, hogy normalizálják az árfolyamot – különösen úgy, hogy a koronavírus-járvány miatti általános pánik is nyomást helyezett a nyersanyagra. Csütörtökön Szaúd-Arábia (az OPEC tulajdonképpeni vezetője) előállt azzal, hogy napi 1,5 millió hordóval fogják vissza a kitermelést. A döntés viszont azon múlott, Oroszország elfogadja-e a javaslatot. A kezdeti olajpiaci felfordulás akkor jött, amikor kiderült, Moszkva elutasította a felvetést. Ez egyébként nem volt teljesen meglepő, mivel már a találkozó előtt voltak elemzők, akik kiemelték, Oroszország számára kedvezőbb az alacsonyabb olajár, mint az OPEC számára – az "alacsonyabb" árfolyam itt még 50-60 dollárra vonatkozott.
Aztán – a CNBC megfogalmazása szerint – Szaúd-Arábia a hétvégén „ledobta az olajbombát". Rijád nemcsak azt jelentette be, hogy hordónként 6-7 dollárral csökkenti az egyes fogyasztóinak értékesített (határidős) olaj árát, de a hírek szerint az olajhatalom arra készülhet, hogy napi 10 millió hordó fölé emeli a kitermelését. Szaúd-Arábia jelenleg napi 9,7 millió hordót termel, de megvan a kapacitása ahhoz, hogy fölmenjen akár napi 12,5 millió hordóra is. Itt látni kell azt is, hogy Szaúd-Arábia jelenleg messze a legalacsonyabb költségek mellett termel, vagyis innen nézve komoly előnye van más országokkal szemben.
A Goldman Sachs elemzői pedig vasárnap már arról írtak, hogy
„egyértelműen" kitört az „olajháború" Szaúd-Arábia és Oroszország között, miután a királyság az elmúlt 20 évben példátlan mértékben vágta vissza a relatív eladási árat.
A bank szakértői hozzátették, jelenleg az olajpiac kilátásai rosszabbak, mint 2014 novemberében voltak, amikor a legutóbbi hasonló árháború megkezdődött.
Mindennek következtében a Goldman az idei harmadik negyedévre 30 dolláros szintre vágta vissza a Brentre kiadott előrejelzését, de a szakértők kiemelték, az árfolyam lemehet akár 20 dollárig is. A 20 dolláros drámai jóslatával pedig a Goldman nincs egyedül. Az Exxon korábbi közel-keleti tanácsadója, Ali Khedery vasárnap írta ki a Twitteren, hogy idén beüthet a 20 dolláros árfolyam.
Közben a Morgan Stanley friss prognózisa az idei második negyedévre 35 dolláros Brenttel és 30 dolláros WTI-vel számol. A bank korábban még 57,50, illetve 52,50 dolláros árfolyamokat várt.
Ráadásul a Brent beszakadása az általános piacot is lehúzhatja.
Kiegészülve a fennálló bizonytalansággal, gyakorlatilag lehetetlen, hogy az S&P 500 amerikai részvényindex tartósan fel tudjon pattanni
a koronavírus-járvány miatt elért zuhanások után – mondta Adam Crisafulli, a Vital Knowledge alapítója. A szakember hozzátette, az olaj jelenleg nagyobb probléma lett a piacok számára, mint a koronavírus.
Noha az olajárak a nyitás utáni szakadást követően némileg javítottak, és „csak" 20 százalék körüli mínuszokat produkáltak, az amerikai részvényindexek határidős jegyzései egyaránt 4-5 százalék közti eséseket mutattak.