Az olajárak az utóbbi napokban soha nem látott mértékben lengtek ki azok miatt a félelmek miatt, hogy a túlkínálat még nagyobb lesz, miközben a koronavírus-járvány hatására meredeken csökken a kereslet.
A Brent napi mélypontján hordónként 15,98 dolláron forgott a legközelebbi, júniusi határidős jegyzésekben,
ami 1999 júniusa óta a legalacsonyabb érték.
A napi csúcsán azonban a Brent 22,44 dolláron, 16 százalékos nyereségben is forgott a Brent, a késődélutáni órákban pedig 20 dollár körül mozgott az ára.
A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) hordónkénti ára 10,28 és 16,20 dollár között mozgott a szerdai kereskedésben. Az esti órákban 14,12 dolláron, 22,04 százalékos pluszban állt a jegyzés.
Az év eleje óta a Brent ára több mint 65 százalékkal, a WTI-é pedig 75 százalék körüli mértékben csökkent.
Az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA) szerdán szokásos heti jelentésében közölte, hogy a kereskedelmi olajtartalékok 15,02 millió hordóval emelkedtek, összhangban az elemzői várakozásokkal.
A kínálat csökkentését és ezáltal az árak alátámasztását célzó erőfeszítések jegyében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország - az OPEC+ néven is emlegetett csoport - a húsvéti hétvégén abban állapodott meg, hogy májustól 9,7 millió hordóval fogja vissza a kitermelést. A megállapodással azonban nem sikerült helyreállítani az optimizmust és megállítani az árak esését.
A kitermelők most további lépéseket fontolgatnak.
Az Egyesült Államok és más országok is közölték már, hogy kevesebb kőolajat fognak kitermelni.
Szaúd-Arábia is jelezte, hogy kész más kitermelőkkel együtt további intézkedéseket tenni. Az iraki kormány hasonló tartalmú nyilatkozatokat tett.