A burgonya hosszú-hosszú ideig ismeretlen volt az európai emberek számára, először a dél-amerikai kontinensről érkezett meg Európába az 1540-es években. A zöldség sikeresen hódította meg a világot, a 16-17. században már Ázsiában és Afrikában is elterjedt.
Magyarországon először egy mecénás, Batthyányi Boldizsár révén jelent meg a 16. század végén, de igazán csak a 18. században terjedt el.
Azonban a krumpli megjelenése és a hasábburgonya megszületése között több száz év telt el. Bár a french fries kifejezésből arra lehet következtetni, hogy a sült krumpli Franciaországból származik, de ez nem biztos, hogy így van. A legnépszerűbb elmélet szerint először Belgiumban,
a Maas-völgyben csináltak sült krumplit az 1600-as évek végén.
Ezen a környéken már akkoriban népszerű étel volt a zsírban sült hal, azonban mikor a folyók befagytak, valamivel pótolni kellett a kieső ételmennyiséget: így a krumplit hasonló alakúra szelték, mint a halakat, így megkapva a hosszúkás és vékony hasábokat.
Az elmélet ellenzői szerint nem valószínű, hogy a drága zsírt nagy mennyiségben sült krumpli készítésére használhatták.
Egy másik elmélet szerint a sült krumplit egy francia gyógyszerésznek, Antoine-Augustine Parmentier-nek köszönheti a világ. Franciaországban az 1700-as évek közepéig nem ajánlották emberi fogyasztásra a krumplit, sőt,
még a lepra terjedését is összekötötték a növénnyel.
Azonban Parmentier börtönbe került a hétéves háború alatt, ahol krumplival etették, és semmi baja nem lett. Szabadulását követően elhatározta, hogy népszerűsíteni fogja a növényt. Mivel első kísérletei kudarcot vallottak, taktikát váltott.
Egy nagy földterületet katonákkal kezdett el őriztetni, mely azt a látszatot keltette, hogy amit az őrök védenek, az egy értékes dolog. További ravasz csel volt, hogy Parmentier külön kérte az őröket, hogy olykor-olykor hagyják a tolvajoknak, hogy elvigyék a krumplit.
Így a burgonya az 1800-as évekre már Franciaország egyik legnépszerűbb étele lett. 1795-ből már vannak feljegyzések arról, hogy utcai árusok sült krumplit árultak Franciaországban, majd később az egész világon elterjedt.
Napjainkban a sült krumpli az egyik legnépszerűbb ételek közé tartozik, ehhez azonban több dolog együttállása is kellett: a hámozás és szeletelés folyamatát is sikerült gépesíteni vagy olcsó munkaerővel megoldani.
Ezt követően óriási ugrás volt a fagyasztott krumpli bemutatása 1948-ban.
A technológia segítségével és a gyorsétterem-láncok és szupermarketet terjedésével mindenki számára különösebb erőfeszítés és költség nélkül könnyen hozzáférhetővé vált az étel.
Belgiumot nagyon rosszul érintette a koronavírus, a július 13-i adatok szerint 62 707-en betegedtek meg az országban, ebből 9782-en meghaltak.
A vírus miatt az ország hasábburgonya-fogyasztása is visszaesett, méghozzá olyan mértékben, hogy a Belgapom nevű kereskedőcsoport arra kérte a belgákat áprilisban,
hogy hetente kétszer egyenek krumplit.
Ennek oka az volt, hogyha nem pörgött volna fel a fogyasztás, akkor 750 ezer tonna krumplit kellett volna megsemmisíteni. Ennek a mennyiségnek az ára 125 millió euró.
A vírus miatt ugyan a termelés nem állt le, de a tárolókapacitások a zárt piac miatt kezdtek megtelni.
Azóta a határokat megnyitották, így a krumplitermés nagy hányada megmenekült.
Az Egyesült Államokban a koronavírus alatt 78,6 százalékkal megnőtt áprilisban a fagyasztott krumplik forgalma, ami hiányhoz vezetett a szupermarketekben. Ezek ellenére több amerikai termelő nagy dilemma előtt áll, ugyanis a bezáró éttermek miatt a kereslet visszaesett.
Ez azt eredményezi, hogy lehet gazdaságosabb a termést be sem takarítani, mintsem azt tárolni, és reménykedni a vevők visszatérésében.
Források: Reuters, Forbes, Chicago Tribune, Buzzfeed, Google Books, Daily Meal, Farmers Almanac, Today I Found Out